A Facebook közösségi média elveinek megsértésére hivatkozva blokkolta három magyar médium közösségi média oldalait.
A lépés alig néhány héttel az ország választásai előtt történt, és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elítélte, sajtószabadság elleni támadásnak nevezve.
A Bama.hu, a Szabolcs Online és a Kisalföld.hu oldalai péntektől elérhetetlenné váltak, ami arra késztette a médiumokat, hogy közös nyilatkozatban bírálják az általuk indokolatlannak tartott döntést. Emellett megfogadták, hogy fellebbeznek a tilalom ellen.
Az érintett médiumokat - amelyek mind a Mediaworks Hungary konglomerátumhoz tartoznak - más helyi médiumok úgy jellemzik, hogy a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök Fidesz pártjának álláspontját képviselik.
A fejlemény az április elejére tervezett parlamenti választások előtt történt, ahol a Fidesznek kemény versenyt kell vívnia az EU-párti ellenzéki Tisza Párttal.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség élesen bírálta a tilalmat, és ragaszkodott ahhoz, hogy a lépés ürügye gyenge lábakon áll. A Facebook anyavállalatának, a Meta "közösségi elveinek" be nem tartása "bármit jelenthet" - áll a szövetség nyilatkozatában, amelyben szolidaritását fejezi ki az érintett médiumokkal.
Azt is állította, hogy a technológiai óriáscég egyszerűen csak "bünteti a jobboldali hírportálokat azért, mert háborús fenyegetésről szóló híreket közölnek". Budapest az EU Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikájának egyik legfőbb ellenzője. Magyarország különösen azzal érvel, hogy a blokk fokozottabb beavatkozása a Moszkva és Kijev közötti konfliktusba veszélyes eszkalációt eredményezhet.
Péntek késő este a Meta egy magyar Telex médiumnak azt mondta, hogy az oldalak "tévesen lettek korlátozva, és helyreállították őket". Az érintett fiókok közül azonban szombat este még mindig kettő nem volt elérhető.
Orbán korábban azzal vádolta Brüsszelt, hogy Kijevvel szövetkezett és "háborút" hirdetett Magyarország ellen, hogy eltávolítsa őt a hatalomból, többek között a közelgő választások befolyásolásával.
Hasonló vádak merültek fel a 2024-es romániai választásokkal kapcsolatban is, ahol az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az első forduló eredményeit, miután a nemzeti hírszerzés azt állította, hogy Calin Georgescu előnye külföldi beavatkozás eredménye volt.