Vlagyimir Putyin elnök tanulmánytervet rendelt el az orosz nukleáris fegyverkísérletek esetleges újraindításáról, miután Donald Trump amerikai elnök felszólította a Pentagont, hogy kezdje meg saját atomtesztjeit. A két nagyhatalom közti fegyverkezési verseny ismét a nukleáris küszöb közelébe sodródhat, több mint három évtizeddel a hidegháború lezárása után.
Oroszországban ismét napirendre került a nukleáris fegyverkísérletek kérdése. Vlagyimir Putyin szerdán a biztonsági tanács ülésén utasította a külügyminisztert, a védelmi tárcát, a hírszerző szolgálatokat és a polgári ügynökségeket, hogy dolgozzanak ki javaslatokat az esetleges tesztek előkészítésére. A döntés közvetlen előzménye Donald Trump múlt heti bejelentése volt, miszerint az Egyesült Államoknak "azonnal" el kell kezdenie nukleáris fegyverei tesztelését, hogy "egyenlő feltételek mellett" versenyezhessen más nukleáris hatalmakkal.
Putyin a tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak "át kell tekintenie" a nukleáris tesztek lehetőségét, és koordinált javaslatokat kell készíteni a "munka megkezdésének előkészítésére". Andrei Belousov védelmi miniszter szerint "helyénvaló lenne azonnal megkezdeni a teljes körű nukleáris tesztek előkészítését". A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor később pontosított: Putyin nem adott parancsot a tesztek elindítására, csupán a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására.
Valóban véd egy atombunker a nukleáris robbanástól és túlélhet-e az emberiség a föld alatt? >>>
A fejlemények egyértelműen a nukleáris erődemonstráció új korszakát vetítik előre. Az elmúlt hetekben Oroszország sikeresen tesztelt két új stratégiai fegyvert: a Poseidon nevű, nukleáris meghajtású torpedót, amely teljes partvidékeket képes elpusztítani, valamint a Burevesztnyik cirkálórakétát, amely állítólag korlátlan hatótávolsággal bír. A tesztekre az Egyesült Államok válaszul elindított egy Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakétát "rutinpróba" keretében, ami a katonai üzenetek világában nyílt figyelmeztetésnek számít.
A helyzet egyre inkább emlékeztet a hidegháború éveire, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok egymást túlszárnyalva fejlesztették és halmozták fel nukleáris arzenáljukat. Az utolsó szovjet kísérletet 1990-ben, az utolsó amerikai tesztet 1992-ben hajtották végre. A hidegháborút követően olyan leszerelési egyezmények, mint a START és az Új START, korlátozták a nukleáris fegyverek számát, valamint tiltották a tesztelések folytatását. Mindez azonban az utóbbi években fokozatosan erodálódott, miután több kulcsfontosságú szerződés - például az INF-egyezmény - érvényét vesztette, és a nagyhatalmak kölcsönösen egymást vádolják a fegyverkezési egyensúly felrúgásával.
A stockholmi békekutató intézet (SIPRI) idei jelentése szerint a világ nukleáris arzenálja ismét növekszik. Mind a kilenc atomhatalom - köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea - modernizálja fegyverrendszereit, és új, fejlettebb változatokat fejleszt. A jelentés szerint a trend a nemzetközi biztonsági környezet romlását és a többpólusú nukleáris elrettentés kialakulását tükrözi.
Szakértők szerint a nukleáris tesztek újbóli bevezetése a globális fegyverzet-ellenőrzési rendszer végét jelenthetné, amely több mint harminc éve biztosítja a nagyhatalmak közötti törékeny egyensúlyt. Amennyiben Oroszország és az Egyesült Államok is visszatér a föld alatti kísérletekhez, más országok - köztük Kína és Észak-Korea - is követhetik példájukat, ami egy új, technológiai alapú fegyverkezési spirálhoz vezethet.
Politikai elemzők úgy vélik, hogy a mostani orosz bejelentés részben válasz Trump retorikájára, részben pedig az orosz technológiai fejlesztések demonstrációja a nemzetközi közvélemény felé. Moszkva célja az lehet, hogy jelezze: képes lépést tartani az Egyesült Államokkal a stratégiai fegyverrendszerek modernizálásában, és nem engedi, hogy Washington diktálja a globális biztonsági feltételeket.
Amennyiben az említett nagyhatalmak mind megkezdik a nukleáris tesztek előkészítését, az nemcsak a hidegháborús korszak visszatérését jelentené, hanem a globális biztonság egyik legnagyobb és legkevésbé várt kihívását is az elmúlt három évtizedben.
