Komoly környezetvédelmi vita robbant ki Norvégia egyik legfontosabb iparága körül, miután egy új tanulmány szerint az ország halgazdaságai háromszor annyi szerves hulladékot juttatnak a fjordokba, mint amennyit a teljes norvég lakosság termel.
Az oslói székhelyű Sunstone Institute kutatása közel ezer, fjordokban működő haltenyésztő telep kibocsátását vizsgálta. A jelentés szerint a halürülékből és az el nem fogyasztott takarmányból származó nitrogén- és foszforkibocsátás olyan mértékű volt tavaly, mintha több tízmillió ember kezeletlen szennyvize ömlött volna közvetlenül a tengeri ökoszisztémába.
A kutatók számításai alapján a nitrogénterhelés 17,2 millió ember, míg a foszforkibocsátás 20 millió ember nyers szennyvizének felel meg. Ez különösen megdöbbentő annak fényében, hogy Norvégia teljes lakossága mindössze körülbelül 5,5 millió fő.
A jelentés szerint a túlzott tápanyagterhelés súlyos környezeti következményekkel járhat. A nitrogén és a foszfor elősegíti az algavirágzást, amelynek lebomlása csökkenti a víz oxigénszintjét, és úgynevezett "halott zónákat" hozhat létre, ahol a tengeri élővilág már nehezen képes fennmaradni.
A problémát tovább súlyosbíthatja az is, hogy a ketrecekből kisodródó takarmány odavonzza a vadon élő halakat, amelyek így szintén szennyezettebb és oxigénhiányosabb környezetbe kerülnek.
A kutatás különösen kellemetlen Norvégia számára, amelyet világszerte gyakran a környezetvédelem egyik mintapéldájaként emlegetnek. Az ország a 2024-es környezetvédelmi teljesítményindexen a világ hetedik legjobbjának számított, környezet-egészségügyi kategóriában pedig a második helyen végzett.
A norvég hatóságok egyelőre nem reagáltak hivatalosan a jelentésre, ugyanakkor az iparági szereplők vitatják a kutatás következtetéseit. A Norwegian Seafood Federation szerint a termelés jelenleg is a természet eltartóképességén belül marad, és nincs bizonyított adat arra, hogy a haltenyésztés károsítaná a fjordokat.
A lazactenyésztés Norvégia gazdaságának egyik legfontosabb ágazata. Az ország a világ legnagyobb tenyésztett lazacelőállítója, és a globális termelés több mint felét adja. A piacot néhány óriáscég uralja, köztük a Mowi, a Lerøy Seafood Group és a SalMar.
A Mowi legnagyobb részvényese, John Fredriksen norvég hajómágnás a világ leggazdagabb emberei között szerepel, vagyonát a Forbes 2026-os listája több mint 21 milliárd dollárra becsüli.
