Egy kiszivárgott dokumentum új megvilágításba helyezi Izrael 1,2 milliárd dolláros felhőszolgáltatási szerződését a Google-lal és az Amazonnal. A Guardian és több független médium vizsgálata szerint a "Project Nimbus" néven ismert megállapodás olyan záradékokat tartalmaz, amelyek felülírják a vállalatok saját etikai és jogi szabályait, sőt titkos adatjelzéseket is előírhat Jeruzsálem javára. Az ügy nemcsak technológiai és jogi, hanem külpolitikai következményekkel is fenyeget.
A Google és az Amazon 2021-ben írt alá nagyszabású, 1,2 milliárd dolláros megállapodást Izraellel, amelynek célja az ország közszférájának és védelmi infrastruktúrájának digitalizációja volt. A "Project Nimbus" fedőnevű szerződés az izraeli kormány számára biztosít hozzáférést a két amerikai vállalat felhőalapú adatkezelési és mesterséges intelligencia-technológiáihoz. Most azonban egy nemzetközi újságírói konzorcium - köztük The Guardian, a +972 Magazine és a Local Call - által megszerzett belső iratok súlyos aggályokat vetnek fel a projekt jogszerűségével és átláthatóságával kapcsolatban.
A kiszivárgott szerződésrészletek szerint az izraeli kormány különleges védelmet élvez: sem a Google, sem az Amazon nem tilthatja meg számára a felhőszolgáltatások használatát még abban az esetben sem, ha az izraeli felhasználás megsértené a vállalatok saját szolgáltatási feltételeit. Ez a záradék gyakorlatilag felülírja a techcégek etikai kódexét, és elméletileg lehetővé teszi, hogy Izrael katonai vagy biztonsági műveleteihez is igénybe vegye az infrastruktúrát - anélkül, hogy a vállalatoknak joguk lenne közbeavatkozni.
A vizsgálat szerint a megállapodás tartalmaz egy úgynevezett "wink mechanism" néven ismert protokollt is. Ez a különös rendszer arra kötelezi a vállalatokat, hogy titokban jelezzék Izrael felé, ha bármely külföldi bíróság vagy állami hatóság adat-hozzáférést kér az izraeli felhőben tárolt információkhoz. A jelzés módja egy, az izraeli kormánynak utalt pénzösszeg - 1 000 és 9 999 sékel között -, amelynek értéke az adott ország nemzetközi hívószámával egyezik meg. Ezzel a módszerrel a techcégek lényegében burkoltan információt szivárogtathatnak a külföldi kérelmekről, ami a legtöbb országban súlyos adatvédelmi jogsértésnek számítana.
A dokumentumok arra is utalnak, hogy a Google és az Amazon súlyos pénzügyi szankciókkal nézne szembe, ha valamilyen okból megszakítanák Izraellel a kapcsolatot. A szerződés kimondja: Jeruzsálem "szabadon használhatja" a szolgáltatásokat mindaddig, amíg nem sérti az izraeli jogot, nem él vissza a szerzői jogokkal, és nem értékesíti újra a technológiát. Ez a jogi kitétel megakadályozza, hogy a techóriások dolgozói, részvényesei vagy aktivista szervezetek nyomására morális vagy politikai okból felfüggesszék az izraeli kormány hozzáférését.
A Project Nimbus körüli viták nem újkeletűek. Az Izrael és a Hamász közötti 2023. október 7-i háborús események után, amelyekben több mint 1 200 ember vesztette életét, az ENSZ és számos nemzetközi jogvédő szervezet is azzal vádolta az izraeli hadsereget, hogy gázai műveletei a népirtás határát súrolják. Ezzel párhuzamosan világszerte egyre több Google-dolgozó tiltakozott a vállalat izraeli együttműködései ellen, etikai és emberi jogi aggályokra hivatkozva. 2024 áprilisában a cég közel 30 munkavállalót bocsátott el, amiért belső demonstrációkat szerveztek a Nimbus-projekt ellen.
A politikai feszültség 2025 nyarára új szintre lépett: a Google társalapítója, Sergey Brin az ENSZ-t "átláthatóan antiszemita" szervezetnek nevezte, miután az világszerte több technológiai céget, köztük az Alphabetet is, azzal vádolta meg, hogy profittá formálják a gázai háborút. A nyilatkozat heves diplomáciai visszhangot váltott ki Washingtonban és Brüsszelben is, mivel a Project Nimbus nem csupán üzleti, hanem geopolitikai kockázatot is hordoz: az Egyesült Államok technológiai fölényét közvetlenül összekapcsolja Izrael katonai apparátusával.
A felhőszolgáltatások a modern digitális gazdaság egyik legkritikusabb elemei. A Google Cloud és az Amazon Web Services globálisan több száz kormányzati, pénzügyi és egészségügyi adatot kezel - ezért minden, a szuverenitást érintő adatkezelési megállapodás nemzetközi jelentőséggel bír. A Project Nimbus által feltárt kitételek kérdéseket vetnek fel a vállalati függetlenség, a technológiai semlegesség és az adatbiztonság jövőjével kapcsolatban.
Elemzők szerint az ügy hosszú távon átalakíthatja a nyugati techcégek és a nemzetállamok kapcsolatát. Miközben az Egyesült Államok kormányzata hivatalosan támogatja Izrael védelmi modernizációját, a globális közvélemény egyre érzékenyebben reagál a vállalatok politikai szerepvállalására. Ha a "wink mechanism" valóban létezik, az nemcsak adatvédelmi, hanem diplomáciai botrányt is előidézhet - hiszen burkolt formában az amerikai vállalatok saját kormányuk megkereséseit is kijátszhatják.
