Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma szeptember elején küldött idézést a Metának, amelyben Instagram-fiókokhoz tartozó neveket, e-mail címeket és telefonszámokat követelt. A kérést azzal indokolták, hogy egyes aktivisták online közzétették egy határőrizeti tiszt nevét, ami a hivatalos megfogalmazás szerint "tiszti biztonsági" kockázatot jelentett. Kristi Noem belbiztonsági miniszter korábban figyelmeztetett, hogy a kormány szigorúan fellép azok ellen, akik "doxolják" - vagyis személyes adataikat közzéteszik - az ICE és a határőrizet munkatársait.
A San Francisco-i szövetségi bíróságon Thomas Hixson bíró azonban pénteken kimondta: a Meta "nem adhatja át a kért információkat a bíróság további döntése nélkül". Ez az ideiglenes határozat egyelőre az @LBProtest nevű fiókra vonatkozik, amely anonim módon közöl tartalmakat bevándorlásellenes intézkedésekről és a határőrizet működéséről. A Civil Liberties Defense Center és az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) jogi beadványaikban arra hivatkoztak, hogy a DHS kérelmei sértik az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítését, amely védi a politikai véleménynyilvánítás szabadságát - beleértve az anonimitást is.
Az ügyet kirobbantó aktivisták állítása szerint a kormány nem a biztonság védelme, hanem a kritikus hangok elhallgattatása érdekében lép fel. "Úgy érzem, a kormány azért céloz meg engem, mert nem ért egyet az általam közzétett tartalmakkal. Anonimitásom az egyetlen garancia arra, hogy elkerüljem a tisztességtelen üldöztetést" - fogalmazott az @LBProtest fiók tulajdonosa az ACLU-hoz benyújtott eskü alatt tett nyilatkozatában.
A helyzet különösen érzékeny, mivel az Egyesült Államokban hosszú ideje folyik vita arról, hogy a rendvédelmi tisztek személyazonossága mennyiben minősül nyilvános információnak, illetve mennyiben veszélyezteti őket az ilyen adatok online terjesztése. A jogvédők szerint a tisztek közterületen végzett tevékenysége nyilvánosan dokumentálható és kritizálható, a kormány pedig nem használhatja a biztonság érvelését politikai beszéd elnyomására.
A Meta hivatalosan nem kommentálta az idézést, de hangsúlyozta, hogy átláthatósági irányelvei szerint a vállalat csak akkor teljesít kormányzati megkereséseket, ha azok megfelelnek a hatályos jogszabályoknak és saját szabályzatának. A DHS viszont nem reagált az ügyben feltett újságírói kérdésekre.
A végső bírósági döntés irányadó lehet arra nézve, mennyiben tartható fenn a digitális anonimitás az Egyesült Államokban a fokozódó politikai feszültségek és a nemzetbiztonsági érvek közepette.
