Az Európai Unió rendőrségi ügynöksége, az Europol szerint a bűnözők "virágkorukat élik" azzal, hogy mesterséges intelligenciát vetnek be kiberbűncselekmények és csalások elkövetéséhez, miközben a hatóságok a saját AI-eszközeik alkalmazásainál adminisztratív akadályokba ütköznek.
Jürgen Ebner, az Europol helyettes ügyvezető igazgatója a POLITICO-nak adott interjúban elmondta: a jelenlegi jogi ellenőrzési folyamatok, amelyek az adatvédelemre és az alapvető jogok vizsgálatára terjednek ki, akár nyolc hónappal is késleltethetik egy mesterséges intelligencia rendszer alkalmazását. Ez szerinte elfogadhatatlan, különösen olyan sürgős esetekben, amikor "életek forognak kockán".
Ebner a máltai adatvédelmi konferencián hangsúlyozta, hogy a rendvédelmi szerveknek szükségük van egy "gyorsított vészhelyzeti eljárásra", amely lehetővé teszi számukra az AI-eszközök azonnali használatát súlyos fenyegetések esetén, anélkül, hogy a "rendkívül összetett megfelelési folyamat" hetekig vagy hónapokig hátráltatná őket. Hozzátette azonban, hogy az új eljárás semmiképp sem kerülhetné meg az uniós jog által kijelölt vörös vonalakat, például a valós idejű arcfelismerés vagy a tömeges profilalkotás tilalmát.
Az Europol az elmúlt években jelentősen növelte technológiai kapacitásait, a big data elemzéstől kezdve az online kommunikációk dekódolásáig. A szervezet célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével hatékonyabban reagáljon a gyorsan fejlődő digitális bűnözésre, amelyet a dark web, a generatív AI és a kriptovaluták világában mozgó szereplők uralnak. Ebner szerint ma már "szinte minden nyomozásnak van online dimenziója", és az új technológiákhoz való alkalmazkodás "hatalmas terhet ró" a nemzeti bűnüldöző szervekre.
A probléma uniós szinten is stratégiai kérdéssé vált. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban bejelentette, hogy megdupláznák az Europol létszámát, és a szervezetet a digitális bűnözés elleni küzdelem európai központjává fejlesztenék. A Bizottság 2026 második negyedévére ígér jogalkotási javaslatot, amely megerősítené az Europol szerepét a technológiai innováció és a nemzetközi együttműködés terén.
Ebner elmondása szerint a tagállamok rendőrfőkapitányai már tárgyalnak arról, hogy az Europol hogyan bővíthetné szerepét az innovációs együttműködésekben és a magánszektorral való technológiai partnerségekben. Hangsúlyozta, hogy az olyan drága rendszerek, mint a mesterséges intelligencia-alapú elemzőplatformok, a jogszerű titkosításfeltörő eszközök vagy a kvantumszámítástechnika, csak közös európai finanszírozással és koordinációval tarthatók fenn.
A jogi és politikai vita ugyanakkor korántsem lezárt. A mesterséges intelligencia használatát az uniós jog már most is szigorúan szabályozza: az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az új AI Act egyaránt előírja a jogszerűség és az alapjogok hatásvizsgálatát, mielőtt bármely rendvédelmi szerv AI-t vethetne be. Bár a jogszabályok engednek bizonyos kivételeket - például súlyos bűncselekmények esetén -, a civil szervezetek és digitális jogvédők attól tartanak, hogy a gyorsított eljárások kiskaput nyithatnak a megfigyelés és az adatgyűjtés korlátozás nélküli kiterjesztése előtt.
Ebner ugyanakkor elutasította azt a feltételezést, hogy az Europol saját hatáskörben kívánna rendészeti jogokat szerezni. Mint mondta, a szervezet célja nem az, hogy "letartóztatásokat hajtson végre vagy házkutatásokat rendeljen el", hanem az, hogy adat- és technológiai szakértelmével támogassa a nemzeti hatóságokat. "Nincs hozzáadott értéke annak, ha az Europol önálló rendőri hatalmat kapna" - fogalmazott.
Az öreg kontinens rendőrszervei egyre inkább technológiai versenyfutásban találják magukat a digitális bűnözőkkel, miközben az uniós döntéshozók a biztonság és a jogállamiság közti kényes egyensúlyt próbálják megtartani
