Marco Rubio amerikai külügyminiszter állítólag arra utasította az amerikai diplomatákat, hogy indítsanak lobbikampányt az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) ellen, a Reuters által megszerzett belső dokumentumok szerint. Az utasítás azzal kritizálja az EU-s törvényt, hogy korlátozza a szólásszabadságot és tisztességtelen költségeket ró az amerikai technológiai vállalatokra.
A 2023 augusztusában hatályba lépett DSA célja, hogy biztonságosabbá tegye az online platformokat azáltal, hogy előírja számukra az illegális tartalmak, például a gyűlöletkeltő beszéd, a félrevezető információk és a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló anyagok eltávolítását. A törvény 19 nagy platformra vonatkozik, köztük a Meta Facebookjára és Instagramjára, az Alphabet Google-jára, az Amazonra és az Apple App Store-jára. A szabályok megszegése a globális bevételek akár 6%-át kitevő bírsághoz vezethet.
Washington azzal érvel, hogy a DSA az amerikai vállalatokat célozza és korlátozza a szólásszabadságot. Rubio a jogszabályt "Amerika szólásszabadságának hagyományát" fenyegető tényezőnek és az amerikai platformokra nehezedő pénzügyi terheknek nevezte.
A források szerint a diplomáciai képviselőket arra utasították, hogy találkozzanak az EU tisztviselőivel, és szorgalmazzák a törvény hatályon kívül helyezését vagy módosítását. Arra is utasították őket, hogy vitassák meg az "illegális tartalom" fogalmát, és gyengítsék az olyan végrehajtási eszközöket, mint a "megbízható bejelentők" és a dezinformációról szóló magatartási kódex, amelyet a kritikusok "globális cenzúratörvénynek" neveznek.
Az amerikai külügyminisztérium júliusi X-posztja szerint az EU-ban az "orwelli" DSA-t arra használják, hogy emberek ezreit elítélhessék a kormányok bírálata miatt, és hogy megvédjék az EU vezetőit a felelősségre vonástól. Februárban J.D. Vance amerikai alelnök kijelentette, hogy a törvény megakadályozza a felnőtteknek, hogy hozzáférjenek a téves információként megbélyegzett alternatív véleményekhez, és figyelmeztetett, hogy az amerikai vállalatok blokkolhatják az EU-s felhasználókat, hogy ne kelljen a törvénynek megfelelniük.
Tavaly Oroszország is cenzúrával vádolta az EU-t, miután Brüsszel több orosz médiumot betiltott. A külügyminisztérium ezt a neoliberális Nyugat "politikai cenzúrájának" nevezte, amelynek célja az eltérő vélemények elnyomása. Vjacseszlav Volodin, a Duma elnöke szerint Brüsszelnek nincsenek érvei, amelyekkel meggyőzhetné polgárait, ezért inkább blokkolja az alternatív nézeteket.
Pavel Durov, a Telegram alapítója 2024-ben kijelentette, hogy "az orosz Telegram-felhasználók nagyobb szabadságot élveznek, mint az európaiak". Durov jelenleg Franciaországban áll bíróság előtt, mert állítólag illegális tartalmakat terjesztett platformján keresztül.
