Az Egyesült Királyságban a legfelsőbb bíróság két bírája riasztó figyelmeztetést adott ki az ügyvédek és jogászok számára azzal kapcsolatban, hogy mesterséges intelligencia (AI) használata jogi érvelések készítéséhez - különösen, ha azok valótlan, kitalált esetekre hivatkoznak - súlyos jogi következményekkel járhat.
A figyelmeztetést Victoria Sharp, a High Court of England and Wales Királyi Tábla Osztályának elnöke és Jeremy Johnson bíró fogalmazta meg két különböző ügy kapcsán, ahol a bíróság úgy találta, hogy az ügyvédek AI-eszközökkel generált érveket nyújtottak be anélkül, hogy azok hitelességét ellenőrizték volna.
Az egyik érintett esetben egy 90 millió fontos (mintegy 120 millió dolláros) perben az ügyfél, Hamad Al-Haroun, a Qatar National Bank ellen indított pert szerződésszegés miatt. Az ügy során az ügyvéd, Abid Hussain nevéhez köthető jogi beadványban 18 olyan precedens szerepelt, amely valójában nem létezett. A bíróság előtt Al-Haroun elismerte, hogy a hamis hivatkozások egy nyilvánosan elérhető AI-eszköztől származtak, és vállalta a felelősséget, mentesítve jogi képviselőjét.
Sharp bíró ezzel kapcsolatban "rendkívülinek" nevezte, hogy az ügyvéd a kliensére hagyatkozott a jogi kutatás pontosságában, ahelyett, hogy ő maga ellenőrizte volna az információkat.
Egy másik ügyben Sarah Forey ügyvédnő öt kitalált bírósági döntésre hivatkozott egy lakhatási per során, amelyet egy bérlő indított a londoni Haringey önkormányzat ellen. Forey tagadta, hogy szándékosan használt volna AI-t, de elismerte, hogy "véletlenül" előfordulhatott az eszköz használata online keresés közben.
A bíró hangsúlyozta, hogy az idézett ügyek hitelességét egyszerűen ellenőrizhette volna például a National Archives hivatalos jogi keresőjén vagy saját jogászkönyvtárában.
Sharp bíró világossá tette: hamis tartalom valósként való benyújtása a bíróság számára a bíróság megsértését jelentheti, súlyosabb esetben pedig az igazságszolgáltatás félrevezetésének minősülhet - amely akár életfogytiglani börtönbüntetéssel is sújtható az Egyesült Királyságban.
Bár a két ügyben érintett ügyvédeket nem büntették meg súlyosan, a bírók mindkettejüket jelentették szakmai felügyeleti szerveiknek.
Az esetek rávilágítanak arra, milyen óvatosságra van szükség a mesterséges intelligencia használatakor a jogi gyakorlatban. Bár az AI-eszközök időmegtakarítást, gyors kutatást és támogatást nyújthatnak, a tartalom hitelessége mindig az emberi szakértők felelőssége marad.
A jogi világban megkerülhetetlen követelmény a források ellenőrizhetősége és megbízhatósága. Egyre több bíró, jogász és akadémikus emeli fel szavát annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia integrációja szabályozott és átlátható módon történjen meg - különösen olyan érzékeny területeken, mint az igazságszolgáltatás.
Az AI használata a jogi szektorban nem ördögtől való, de felelőtlenséggel, ellenőrzés nélkül alkalmazva a mesterséges intelligencia nem segít - hanem veszélyezteti az igazságszolgáltatás integritását.
