Dániában évek óta növekvő társadalmi vita övezi a gyerekek és fiatalok közösségi médiához való hozzáférését, most azonban a kormány kész a beavatkozásra. Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden a parlamentben tartott beszédében kijelentette: eljött az idő, hogy a társadalom megvédje a gyerekeket attól a digitális környezettől, amelyet maga teremtett. "A mobiltelefonok ellopják gyermekeink gyerekkorát. Szabadjára engedtünk egy szörnyet" - fogalmazott.
A kormány tervei szerint a 15 év alattiak számára több közösségi média platformot is elérhetetlenné tennének, bár Frederiksen egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy pontosan mely szolgáltatásokat érintené a tilalom, és milyen módon kívánják azt technikailag megvalósítani. A kezdeményezés ugyanakkor illeszkedik abba a tágabb stratégiába, amelyet a dán kormány a gyermekek digitális védelme érdekében dolgoz ki, miután több tanulmány is súlyos pszichológiai és szociális kockázatokra figyelmeztetett.
Egy friss, a dán kormány megbízásából készült jelentés szerint a fiatalok 94 százaléka már 13 éves kora előtt rendelkezik közösségi média profillal, annak ellenére, hogy a legtöbb platform - köztük az Instagram, a TikTok és a Snapchat - hivatalosan 13 éves kor alatt tiltja a regisztrációt. A kutatás rámutatott, hogy a 9 és 14 év közötti gyerekek naponta átlagosan három órát töltenek a közösségi médiában, elsősorban a TikTokon és a YouTube-on.
A Dán Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hatóság 2025-ös jelentése szerint a fiatalok ötöde nehezen tudja abbahagyni a közösségi média használatát, közel egyharmaduk pedig rendszeresen több időt tölt online, mint ahogy eltervezte. Tízből egy fiatal gyakran megbánja az interneten eltöltött időt, ami a digitális függőség korai jele lehet. A WHO által támogatott nemzetközi felmérések megerősítik ezt a tendenciát: 2022-ben az európai és közép-ázsiai tinédzserek 11 százaléka mutatott problémás szintű közösségimédia-használatot, amely arány a 2018-as 7 százalékról emelkedett erre a szintre.
A probléma társadalmi szinten is aggasztó méreteket ölt. A közösségi média túlzott használata nem csupán figyelemzavarhoz és alvásproblémákhoz vezet, hanem a gyerekek önértékelését és mentális egészségét is rombolja. A kutatások szerint a lányok különösen érintettek: körükben 13 százalékra tehető azok aránya, akiknél már függőségi tünetek jelentkeznek.
A dán kormány az elmúlt hónapokban több lépést is tett a digitális környezet szigorúbb szabályozására. Februárban már döntés született a mobiltelefonok iskolai használatának tiltásáról, most pedig a közösségi média korlátozásával folytatódik a szabályozás. Tavaly egy 50 ezer aláírást összegyűjtő civil kezdeményezés is arra kérte a parlamentet, hogy tiltsa be a TikTok, a Snapchat és az Instagram használatát a kiskorúak számára.
Mindez egy új korszak kezdetét is jelezheti Európában, ahol a gyermekvédelmi és technológiai szabályozások egyre inkább kéz a kézben járnak. Miközben az EU más tagállamai - például Franciaország és Írország - szintén szigorítanák a gyerekek közösségi médiahasználatát, Dánia most az egyik legmerészebb lépést készül megtenni.
Frederiksen szavai szerint a cél nem a fiatalok megbüntetése, hanem az, hogy visszaadják nekik azt, amit az online világ elvett: a gyerekkor nyugalmát, a valódi emberi kapcsolatokat és a koncentrált figyelem képességét. "Ez nem a technológia elleni háború, hanem a gyermekeink jövőjéért folytatott küzdelem" - mondta a miniszterelnök.
Dánia lépése könnyen precedenst teremthet az uniós szabályozásban is, hiszen a gyermekvédelmi irányelvek és a digitális jogok összehangolása egyre fontosabb kérdéssé válik Brüsszelben. Az, hogy a közösségi média jövője miként alakul a fiatalok körében, nemcsak társadalmi, hanem technológiai és gazdasági kérdés is - és úgy tűnik, Dánia készen áll arra, hogy ebben a vitában az élen járjon.
