A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése soha nem látott tempóban halad, miközben a tudat mibenlétének megértése még mindig az emberiség egyik legnagyobb tudományos rejtélye. Egy nemrégiben a Frontiers in Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a technológiai előretörés olyan ütemet diktál, hogy a tudomány sürgősen kénytelen újraértelmezni saját céljait: ha a tudatosság mechanizmusait nem értjük meg időben, az mesterséges rendszerek esetében beláthatatlan etikai és akár egzisztenciális következményekkel járhat.
A kutatás szerzői szerint a tudat tudománya ma már messze túlmutat a filozófián: az orvostudománytól az állatjogon át a mesterséges intelligenciáig minden területet érint. Axel Cleeremans, a tanulmány vezető szerzője, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora úgy fogalmazott, hogy a tudatosság megértése nemcsak tudományos, hanem erkölcsi kötelesség is. Ha az emberiség képes lesz létrehozni vagy akár véletlenül előidézni a tudatosságot mesterséges rendszerekben, az alapjaiban rengetheti meg azt, amit emberinek, élőnek vagy felelősnek tartunk.
A tudatosság a saját létünk és a körülöttünk lévő világ érzékelésének képessége, de a tudomány még mindig nem tudja pontosan, hogyan keletkezik ez az élmény az agyi folyamatokból. Bár az idegtudomány számos agyterületet és idegi mechanizmust azonosított, amelyek összefüggésbe hozhatók az éber tudattal, nincs konszenzus arról, hogy mely tényezők elengedhetetlenek, és hogyan állnak össze a "szubjektív tapasztalat" létrehozásához. Egyes kutatók odáig mennek, hogy szerintük ez a kérdés talán sosem lesz teljesen megválaszolható.
A tanulmány szerzői azonban úgy látják, hogy az áttörés egyre közelebb kerül. A tudatosság vizsgálatára szolgáló új mérési módszerek például képesek lehetnek felismerni az éberség jeleit olyan pácienseknél, akiket korábban vegetatív állapotúnak minősítettek. Ezek a fejlesztések a jövőben forradalmasíthatják a kómában lévő, súlyos demenciában szenvedő vagy altatásban tartott betegek ellátását, és új etikai kérdéseket vethetnek fel az élet és halál határvonalán.
A tudat kutatásának előrehaladása emellett új perspektívákat adhat a mentális betegségek kezelésében is. A szubjektív élmény biológiai alapjainak feltárása segíthet áthidalni a szakadékot az állatkísérletek és az emberi érzelmek megértése között, ami a depresszió, a szorongás és a skizofrénia terápiás megközelítését is átalakíthatja. Ugyanakkor az állatok és mesterségesen előállított biológiai rendszerek esetében a tudatosság felismerése újraírhatja az etikai szabályozásokat. Ha bizonyosságot nyer, hogy bizonyos állatok vagy mesterséges rendszerek is tudatosak, az alapjaiban kérdőjelezheti meg az emberi felsőbbrendűség elvét a természetben.
A tudat jobb megértése a jogrendszerre is hatással lehet. A tudatos és tudattalan döntéshozatali folyamatok feltérképezése például új megvilágításba helyezheti a bűnösség fogalmát. Ha egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy cselekedeteink jelentős részét tudattalan mechanizmusok irányítják, a jogrend kénytelen lesz újragondolni, mit jelent a szándékosság vagy a felelősség.
A tudományos világban egyre nagyobb hangsúlyt kap az a módszer, amelyben rivális tudatelméletek képviselői közösen terveznek kísérleteket, hogy objektíven mérhessék, mely hipotézis állja ki jobban az empirikus próbát. A kutatók szerint csak ilyen összehangolt, csapatmunkán alapuló megközelítéssel lehet áttörést elérni egy ennyire komplex kérdésben.
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább képes lesz emberihez hasonló döntéseket hozni és érzelmeket utánozni, úgy válik mind sürgetőbbé annak meghatározása, mi számít valódi tudatnak. Cleeremans és munkatársai szerint ha a tudomány képes lesz ezt a határt felismerni - akár a gépekben, akár a biológiai életformákban -, az nemcsak a technológiát, hanem önmagunkról alkotott képünket is gyökeresen megváltoztatja.
"A tudat kutatása valójában önmagunk megértésének tudománya" - fogalmazott Cleeremans. "Ha sikerül feltárnunk, mi az, ami tudatossá tesz bennünket, akkor egyben azt is megértjük, mit jelent embernek lenni a mesterséges intelligencia korában."
