Újdelhi újabb lépést tett a digitális tér szabályozásának megerősítése felé: az Elektronikai és Információtechnológiai Minisztérium (MeitY) bemutatta legújabb tervezetét, amely a közösségi média és mesterséges intelligencia (MI) rendszerek működését érintené. Az előterjesztés szerint a jövőben minden online platformnak egyértelműen jelölnie kellene, ha egy tartalmat mesterséges intelligencia hozott létre vagy módosított.
A javaslat a 2021-ben elfogadott informatikai szabályok módosítását célozza, és egyre szigorúbb ellenőrzést kíván bevezetni a legnagyobb, öt milliónál több felhasználóval rendelkező szolgáltatók, illetve az MI-tartalmakat előállító rendszerek felett. A minisztérium közleménye szerint a cél a felhasználók védelme, valamint a dezinformáció és a választások befolyásolását célzó manipulációk visszaszorítása.
"A közelmúltban egyre gyakoribbá váltak a deepfake hang- és videófelvételek, valamint a mesterségesen létrehozott, de valósnak tűnő tartalmak, amelyek képesek embereket hamis helyzetekben ábrázolni, vagy nekik tulajdonított kijelentéseket terjeszteni" - fogalmazott a minisztérium közleménye.
"Az ilyen anyagok fegyverként használhatók álhírek terjesztésére, reputációk tönkretételére, választások manipulálására vagy pénzügyi csalások elkövetésére."
A tervezet előírja, hogy a mesterségesen generált tartalmakat minden platformon jól látható címkével kell ellátni. A vizuális anyagokon a jelölésnek legalább a képernyőfelület 10 százalékát kell lefednie, míg hanganyagok esetében a lejátszás első 10 százalékában kell megjelenítenie az információt. Ezen túlmenően a platformoknak biztosítaniuk kell a metaadatok nyomon követhetőségét és az algoritmusok működésének átláthatóságát.
A javaslat nemcsak a technológiai óriásokra, például a Metára, a Google-re, az X-re (korábbi Twitter) és az OpenAI-ra vonatkozna, hanem minden olyan szolgáltatásra, amely lehetőséget biztosít MI-tartalmak létrehozására vagy megosztására. A kormány november 6-ig várja a lakossági és iparági visszajelzéseket, mielőtt a szabályozás parlamenti vitára kerülne.
Hasonló intézkedéseket már az Európai Unió és Kína is bevezetett az utóbbi hónapokban. A szabályozások célja, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése mellett megőrizzék a felhasználók biztonságát és a közélet hitelességét.
Az MI által generált tartalmak gyors terjedése már konkrét diplomáciai problémákat is okozott. Idén májusban például Muhammad Yunus, Banglades ideiglenes kormányának főtanácsadója az indiai médiát vádolta azzal, hogy hamis, mesterségesen generált híreket terjesztett a katonai vezetéssel fennálló viszonyáról.
A MeitY közlése szerint az új szabályozás "nem az innováció megfékezését", hanem a felelősségteljes technológiai fejlődést szolgálja.
