Az Európai Unió digitális jövőjéről szóló tárgyalások egyik központi témájává vált a gyermekek online védelme. Várhatóan az uniós vezetők brüsszeli találkozóján erőteljesen hangsúlyozzák majd, hogy a kiskorúak védelme az interneten "különösen fontos" - derül ki abból a dokumentumból, amelyet a Politico szerzett meg. A figyelem középpontjába azután került a téma, hogy 25 EU-tagállam, valamint Norvégia és Izland aláírt egy közös nyilatkozatot, amely erősebb védelmet sürget a gyerekek számára, és egy úgynevezett "digitális nagykorúság" bevezetését javasolja - egy olyan minimumkorhatárt, amely alatt a közösségi média használata tilos lenne.
A kezdeményezés mögött Dánia áll, amely az EU soros elnökségeként próbál lendületet adni az ügynek. Caroline Stage Olsen dán digitális miniszter szerint a nyilatkozat "egyértelmű jelzést küld a Bizottság felé", hogy a tagállamok készek új szabályozásokat bevezetni. A konkrét megoldásokban azonban óriási eltérések mutatkoznak.
Az egyik legélesebb vita a tiltás mértékéről szól. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron teljes tiltást javasolt a közösségi média használatára a gyerekek számára, míg más országok - például Hollandia, Görögország és Spanyolország - inkább a szülői beleegyezést tekintik kulcsfontosságúnak. A görög digitális miniszter, Dimitris Papastergiou szerint 15 éves kor alatt a platformoknak kötelezően ellenőrzött szülői hozzájárulást kellene beszerezniük a regisztrációhoz. A holland miniszter, Eddie van Marum ezzel egyetértve hangsúlyozta:
"A gyerekek neveléséért elsősorban a szülők felelősek, az állam pedig irányelveket és kereteket biztosít."
Mások, mint Norvégia vagy Szlovákia, a szigorúbb szabályozás hívei. Oslo már dolgozik egy 15 éves korhatár bevezetésén, míg a szlovák kormány szerint a szülői engedélyek rendszere nem működik hatékonyan, ezért inkább "egyértelmű életkori korlátozásokra" lenne szükség.
A második nagy törésvonal arról szól, hogy kinek a hatáskörébe tartozik majd a szabályozás. Az Európai Bizottság korábban azt jelezte, hogy nem kíván uniós szinten életkori korlátot meghatározni, ám Ursula von der Leyen bizottsági elnök az utóbbi hetekben nyitottabbnak mutatkozott az ötletre. A legtöbb tagállam viszont ragaszkodik a nemzeti döntési joghoz, mivel az életkori korlátozások - hasonlóan a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás szabályozásához - kulturálisan és társadalmilag is eltérnek. Németország, Dánia és Görögország különösen hangsúlyozza, hogy a döntést a nemzeti kormányoknak kell meghozniuk, bár a lett kormány "hibrid megközelítést" javasolna: egy egységes minimumszintet, amelyhez az országok szabadon igazíthatnák saját szabályaikat.
A harmadik vitapont a konkrét korhatárról szól. Egyre több ország támogatja a 15 vagy 16 éves korhatárt mint a "digitális nagykorúság" határát. Dánia, Franciaország és Görögország a 15 évnél húzná meg a vonalat, míg Spanyolország és Szlovákia a 16 éves minimumot tartaná ideálisnak. A dán kormány már be is jelentette, hogy kötelező szülői felügyeletet ír elő a 15 év alattiak közösségimédia-használatára.
Eközben két ország - Észtország és Belgium - elutasította a közös nyilatkozatot. Észtország szerint a hangsúlyt nem új tilalmakra, hanem a meglévő szabályok, például a GDPR hatékonyabb betartatására kell helyezni, valamint a digitális oktatás fejlesztésére. Liisa-Ly Pakosta észt digitális miniszter szerint "a fiatalokat nem kizárni kell az információs társadalomból, hanem bevonni és felelőssé tenni." Belgiumban pedig a regionális különbségek, elsősorban a flamand kormány vétója akadályozta meg az aláírást, bár a belga digitális ügyekért felelős miniszter, Vanessa Matz hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is elkötelezett a biztonságosabb internet megteremtése mellett.
A közösségi média korhatár-szabályozása tehát egyre inkább az európai digitális politika új frontvonalává válik. Miközben a cél - a gyerekek védelme - mindenki számára közös, a kérdés, hogy ezt tiltással, szülői beleegyezéssel vagy oktatással lehet-e legjobban elérni, továbbra is megosztja az uniós tagállamokat. Az viszont egyre világosabb: az európai döntéshozók most próbálják meghúzni a határt a gyerekek digitális szabadsága és védelme között - egy olyan korban, ahol a közösségi média már nemcsak kommunikációs eszköz, hanem életforma is.
