A cseh külügyminisztérium egyik kommunikációs hálózata elleni kibertámadásért Kínát tette felelőssé a cseh kormány, amely a történtek után éles diplomáciai lépéseket is tett: Jan Lipavský külügyminiszter bekérette Kína prágai nagykövetét, és új, biztonságosabb kommunikációs rendszert vezetett be a tárcánál. A támadásért az APT31 nevű kínai kiberfelderítő csoportot tették felelőssé, amelyet összefüggésbe hoznak a kínai állambiztonsági minisztériummal.
A cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) vizsgálata megerősítette a kínai érintettséget, és a kormány nyilatkozatában hangsúlyozta: az ilyen tevékenységek aláássák a Kínába vetett bizalmat, és ellentétesek az ENSZ által is elfogadott nemzetközi normákkal. Csehország felszólította Pekinget, hogy tartsa tiszteletben a kibertérre vonatkozó felelős állami magatartási szabályokat.
A támadásra gyors nemzetközi reakció érkezett. Az Európai Unió és a NATO is határozottan elítélte a Csehország elleni rosszindulatú kibertámadást, és közösen szólították fel Kínát, hogy tartózkodjon az ilyen tevékenységektől. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője hangsúlyozta: az EU tagállamai teljes szolidaritást vállalnak Csehországgal, és továbbra is elkötelezettek a globális, nyílt és biztonságos kibertér megőrzése mellett.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint aggasztó Kína egyre gyakoribb kibertámadási tevékenysége. A szövetségesek közös nyilatkozatban is megerősítették: a rosszindulatú kibertevékenységek súlyosan veszélyeztetik a tagországok nemzetbiztonságát, demokratikus intézményeit és kritikus infrastruktúráját.
A történtek ismét rávilágítanak arra, hogy a kibertér védelme napjaink egyik legnagyobb biztonságpolitikai kihívása, és a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a rosszindulatú szereplők visszaszorításához.
