Kína a mesterséges intelligencia chipek hazai termelésének megháromszorozására készül, hogy mérsékelje az Egyesült Államok által bevezetett exportkorlátozások hatását. A pekingi kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztések új fejezetet nyithatnak a globális félvezetőipar geopolitikai versenyében, miközben Kína célja, hogy saját, teljes értékű AI-ökoszisztémát hozzon létre az amerikai technológiától függetlenül.
Az amerikai kormányzat 2022-ben kezdte korlátozni a legfejlettebb félvezetők Kínába irányuló exportját, nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. Peking ezzel szemben "rosszindulatú blokádnak" nevezte a döntést, és azzal vádolta Washingtont, hogy fegyverként használja a technológiai és kereskedelmi eszközöket. A korlátozások leginkább az AI-alapú fejlesztésekhez szükséges nagy teljesítményű chipeket érintették, amelyek piacán az amerikai Nvidia eddig domináns szereplőnek számított.
A Financial Times beszámolója szerint a kínai gyártók, köztük a Huawei érdekeltségébe tartozó félvezetőüzemek, kulcsszerepet játszanak a termelés felfuttatásában. Egy új gyár már 2025 végén megkezdi működését, további kettő pedig a jövő évben indulhat el. A kapacitásbővítés olyan méretű lehet, hogy összteljesítményük meghaladja a jelenlegi piacvezető kínai gyártó, a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) AI-chip kibocsátását. A SMIC eközben maga is a 7 nanométeres chipek előállításának megduplázását tervezi, ezzel erősítve hazai szerepét a csúcstechnológiai gyártásban.
A fejlesztések nemcsak a Huawei, hanem más kínai chiptervezők számára is új lehetőségeket teremtenek. Az amerikai szankciók miatt kiszorultak az Nvidia legfejlettebb processzorainak piacáról, de a hazai gyártósorokhoz való jobb hozzáférés révén saját fejlesztéseiket erősíthetik. A kínai AI-szoftverpiac zászlóshajójának számító DeepSeek például az FP8 adatformátum bevezetésével kísérletezik, amely hatékonyabb, bár kevésbé precíz számítási lehetőséget kínál, és segíthet közelebb hozni a kínai chipeket az Nvidia technológiájához. A vállalat alapítója, Liang Wenfeng hangsúlyozta: Kínának saját, teljes értékű AI-ökoszisztémát kell kiépítenie ahhoz, hogy felvegye a versenyt az amerikai dominanciával.
A kínai kormányzat a stratégiai ágazat támogatásában is aktív szerepet vállal. Az Államtanács irányelvei az AI-kutatás, mérnöki fejlesztések és piaci alkalmazások integrált fejlesztését sürgetik, ami a kutatás-fejlesztés és az ipari termelés közötti szorosabb kapcsolatot erősíti. Egy befektető szavaival: "a szükség szüli az innovációt" - vagyis a külső korlátozások ösztönzőleg hatnak a kínai önálló fejlesztések felgyorsítására.
Mindeközben a kereskedelmi kapcsolatokban enyhülés jelei is mutatkoznak. A hónap elején kötött amerikai-kínai megállapodást követően Donald Trump amerikai elnök engedélyezte, hogy az Nvidia és az AMD ismét bizonyos típusú félvezetőket exportálhasson Kínába. Bár ezek a licencek részleges enyhítést jelentenek, a stratégiai küzdelem alapvető dinamikáját nem változtatják meg: Kína minden korábbinál elszántabban törekszik technológiai önállóságának megteremtésére.
