Hirdetés
. Hirdetés

Kudarcot vallott az európai digitális szuverenitás?

|

Egy ötéves nagyszabású erőfeszítés, amelynek célja egy amerikai befolyástól mentes európai technológiai bázis kiépítése volt, az ellentmondásos nemzeti stratégiák és az erős vállalati lobbizás közepette zátonyra futott. Miközben Európa vezetői ismét az amerikai technológiai függőség kezeléséről tárgyalnak, az európai felhő kiépítésére irányuló projektben részt vevők óva intenek a múltbeli hibák megismétlésétől.

Hirdetés

Az európai vezetők ismét a technológiai függetlenség kérdéséről tárgyalnak, ám a Gaia-X projekt története intő példaként lebeg a háttérben. A francia-német kezdeményezésként 2019-ben született program célja egy olyan európai adat- és felhőinfrastruktúra megteremtése volt, amely képes csökkenteni a kontinens függőségét az amerikai technológiai óriásoktól. Öt évvel később azonban a szereplők többsége csalódottan tekint vissza a folyamatra, amelyet politikai érdekütközések, vállalati lobbinyomás és stratégiai széthúzás kísért.

A projekt egyik alapítója, Yann Lechelle a Gaia-X-et egyenesen "ipari katasztrófának" nevezte, és úgy véli, a kezdeményezés helyzetbe hozta az éppen legyőzni kívánt amerikai hyperscalereket. Az eredeti elképzelés szerint az európai vállalatok közös infrastruktúrát és egységes szabványrendszert alakítottak volna ki annak érdekében, hogy a kontinens adatvagyona nagyobb biztonsággal és önállósággal működjön. A gyakorlatban azonban a francia és a német álláspont közötti különbségek már korán megjelentek: míg Párizs a szuverenitás fogalmát elsősorban az amerikai befolyástól való elszakadásként értelmezte, Berlin óvatosabban közelített, és a gazdasági kapcsolatok fenntartását is fontosnak tartotta.

A Gaia-X működését tovább bonyolította, hogy a kezdeményezés nyitott volt olyan szereplők számára is, akiktől épp függetlenedni kívánt: az Amazon, a Microsoft, a Google, valamint a kínai Huawei és Alibaba is csatlakozhatott a tagsághoz. Ez a döntés később komoly visszhangot váltott ki, miután egyes európai vállalatok arról számoltak be, hogy az óriáscégek aktív lobbitevékenységgel próbálták saját érdekeik felé terelni a projekt jövőjét. A konszenzuson alapuló működés végül oda vezetett, hogy a stratégiai kérdésekben ritkán sikerült közös nevezőt találni, és egyre nehezebbé vált a projekt eredeti céljainak megőrzése.

Hirdetés


Francesco Bonfiglio, a Gaia-X korábbi vezérigazgatója szerint a legnagyobb problémát az jelentette, hogy sem a szuverenitás, sem a kívánt európai adatstruktúra fogalma nem kapott közös értelmezést. Amíg Franciaország egy "európai felhő-Airbus" létrehozásában látta a jövőt, addig Németország elsősorban a meglévő amerikai szolgáltatók mellett képzelte el a biztonságosabb, átláthatóbb adatkezelést. A koncepció széttartása idővel kezelhetetlenné vált, és a kezdeményezés számos eredeti ambíciója háttérbe szorult.

A jelenlegi vezérigazgató, Ulrich Ahle ezzel szemben úgy véli, a Gaia-X-et tévedés lenne kudarcként leírni. Szerinte a projekt valódi ereje nem egy új európai felhőóriás megteremtésében, hanem interoperábilis adatterek, tanúsítványok és európai szabványok kialakításában rejlik. Példaként említette azt az adatmegosztási infrastruktúrát, amelyet a francia EDF a jövőbeli nukleáris létesítmények építésének koordinálására használ majd.

Miközben a kontinens vezetői Berlinben a digitális függőség csökkentésének lehetőségeit vitatják, az európai álláspont még mindig nem egységes. A "digitális szuverenitás" jelentése országonként más hangsúlyokat kap, ugyanakkor a geopolitikai helyzet változásai egyre sürgetőbbé teszik a technológiai önállóság kérdését. Friedrich Merz német kancellár a héten arról beszélt: Európának sürgősen növelnie kell technológiai függetlenségét, nem csupán Kínától, hanem az amerikai Big Tech-vállalatoktól is.

A politikai nyilatkozatok és a vállalati beruházások azonban továbbra is ellentmondásos képet mutatnak. Németország például épp ebben a hónapban üdvözölte a Google többmilliárd eurós adatközpont-beruházását, amit a pénzügyminiszter "épp arra, amire szükség van" jelzővel illetett. Ez jól mutatja, milyen nehéz egyszerre támogatni az európai digitális ökoszisztémát és fenntartani a növekedést biztosító globális technológiai együttműködéseket.

A Gaia-X története sokak szerint figyelmeztetés: a digitális szuverenitás nem pusztán technológiai kérdés, hanem mélyen politikai, gazdasági és stratégiai érdekek metszéspontja. Lechelle szerint "akik a status quo fenntartását akarták, egyelőre nyertek", de az előttünk álló francia-német csúcstalálkozó még lehetőséget kínál arra, hogy Európa visszatérjen a közös célokhoz.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.