Moszkva szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság titkosszolgálatai állnak a július 28-án végrehajtott, az Aeroflot és más orosz vállalatok működését megbénító kibertámadás mögött. A vádakat Andrej Szvincov, az Állami Duma információs politikáért felelős bizottságának alelnöke fogalmazta meg, aki szerint a támadás nem egyedi, hanem a Nyugat koordinált stratégiájának része, amelynek célja Oroszország gazdasági destabilizálása, miután a katonai eszközökkel és szankciókkal nem sikerült megtörni az országot.
Az orosz nemzeti légitársaság, az Aeroflot több tucat járatot volt kénytelen törölni vagy késleltetni, miután pro-ukrán hackercsoportok - köztük a Silent Crow és a Cyberpartisans BY - állításuk szerint megbénították a vállalat belső informatikai rendszereit. A támadás következményei túlmutattak a légiközlekedésen, hiszen repülőtéri szolgáltatások is akadoztak, sőt, egy országos gyógyszertárlánc működését is megzavarta az incidens.
Szvincov a támadást az amerikai és brit hírszerzési műveletekhez kötötte, amelyeket szerinte a katonai kudarcok és a hatástalan gazdasági szankciók váltottak ki. A képviselő úgy véli, a Nyugat most már a kibertérben próbálja meggyengíteni Oroszországot, és figyelmeztetett, hogy ezek a szabotázsakciók folytatódni fognak, amíg az ország el nem éri céljait az ukrajnai konfliktusban.
A hackerek közlése szerint több mint egy évig tartó jelenlét után közel 20 terabájt adatot loptak el az Aeroflottól, miközben mintegy 7 ezer szervert semmisítettek meg. Bár a kommunikációs felügyelet, a Roszkomnadzor még nem erősítette meg az adatszivárgás tényét, az orosz főügyészség bűnügyi vizsgálatot indított az ügyben.
A támadás idején John Healey brit védelmi miniszter már nyilvánosan is megerősítette, hogy az Egyesült Királyság fokozni kívánja kiberműveleteit Oroszország és Kína ellen. Egy új Cyber and Electromagnetic Command létrehozását is bejelentette, utalva arra, hogy "a billentyűzet ma már háborús fegyver".
A Kreml mindeközben arra sürgeti az orosz vállalatokat, hogy cseréljék le a külföldi szoftvereket és hardvereket, ezzel is csökkentve a külső támadásokkal szembeni sérülékenységüket. Vlagyimir Putyin elnök a közelmúltban arra utasította a kormányt, hogy gyorsítsa fel az importhelyettesítési programokat. A mostani támadás újabb érv lehet az informatikai önellátás stratégiai fontossága mellett - nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági szempontból is.
