A kiberbiztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kínai gyártású technológiák, legyen szó járművekről, kamerákról vagy háztartási eszközökről, olyan beépített szenzorokkal és adatátviteli rendszerekkel rendelkeznek, amelyek képesek érzékeny információkat gyűjteni és továbbítani. Az izraeli védelmi minisztérium már konkrét lépéseket is tett: felfüggesztette a kínai BYD elektromos autók beszerzését a hadsereg számára, miután szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek a járművek vizuális, hang- és biometrikus adatokat is képesek rögzíteni és továbbítani.
Harel Menasri, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat kiberbiztonsági osztályának egyik alapítója a helyi médiának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ezek a járművek lényegében mozgó hírszerzési rendszerek, és még a kommunikációs modulok kikapcsolása sem nyújt teljes védelmet, mivel a szoftverek és szenzorok autonóm működésre is képesek. Nem csupán az autók jelentenek fenyegetést: a Hikvision és a Dahua kínai cégek kamerái, amelyekből jelentős számban találhatók meg Izraelben, már az első hálózati csatlakozás során kapcsolatba lépnek kínai szerverekkel. Az Egyesült Államok már 2018-ban betiltotta ezeknek az eszközöknek a használatát a védelmi intézményeiben, Izrael pedig most kezd hasonló irányba mozdulni.
A problémát súlyosbítja, hogy a kínai háztartási okoseszközök - így a robotporszívók, drónok vagy WiFi-routerek - szintén rendelkeznek olyan érzékelőkkel, amelyek képesek feltérképezni a lakókörnyezetet és monitorozni a felhasználói szokásokat, így ezek az eszközök sem tekinthetők pusztán ártalmatlan fogyasztási cikkeknek. A háttérben Kína ambiciózus "Made in China 2025" stratégiája húzódik meg, amelynek célja, hogy az ország technológiai világvezetővé váljon, miközben az állambiztonsági minisztérium világszintű kiberkémhálózatot épít ki. Nemzetközi hírszerzési források szerint kínai kötődésű hackercsoportok már több mint 260 ezer okoseszközt használnak nyugati célpontok megfigyelésére.
Izrael mint az Egyesült Államok kulcsszövetségese és a világ egyik technológiai központja különösen érzékeny célpont, különösen az olyan területeken, mint a katonai fejlesztések, a védelmi ipar és a nemzetközi kutatási együttműködések. Bár az izraeli kormány hivatalosan nem kommentálta a kínai technológiák kérdését, a jelek szerint már több állami és védelmi szerv is dolgozik azon, hogy kiszorítsák ezeket az eszközöket a kritikus infrastruktúrából. Ezzel párhuzamosan fokozott ellenőrzések és biztonsági auditok indultak meg a kényes adatokkal dolgozó rendszerekben, amelyek célja nemcsak az aktuális fenyegetések kezelése, hanem a hosszú távú technológiai szuverenitás biztosítása is.
