Az orosz hadsereg konzultációkat javasolt lengyel kollégáival, miután Varsó lépéseket tett azt követően, hogy drónokkal megsértették a légterét. A moszkvai védelmi minisztérium nem erősítette meg, de nem is cáfolta az incidenst, de utalt arra, hogy a határt átlépő UAV-ok nem Oroszországból indultak.
Több nyugati politikus elítélte Moszkvát a meggondolatlan provokáció miatt és üdvözölte a NATO közös válaszát.
Oroszország és Ukrajna már egy jó ideje folyamatos drón- és rakétatámadásokat hajt végre egymás területén.
Mit mond az orosz védelmi minisztérium?
Az orosz minisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy az éjszakai műveletek során "nem tervezték célpontok támadását a lengyel területen" - áll a közleményben.
"A lengyel határt átlépő állítólagos orosz drónok maximális hatótávolsága kevesebb, mint 700 km. Mindazonáltal készek vagyunk konzultációkat folytatni a kérdésben a lengyel védelmi minisztériummal."
A hadsereg szerint az orosz erők sikeresen eltaláltak több fegyvergyártó létesítményt Nyugat-Ukrajnában.
Mit állít Lengyelország
A lengyel védelmi minisztérium azzal vádolta Oroszországot, hogy "agressziós cselekményt" hajtott végre azzal, hogy drónjait lengyel légtérbe küldte, amelyek közül néhányat sikeresen elfogtak, és a helyzetet "példa nélkülinek" nevezték.
Olvassa el interjúnkat arról, hogyan lehet elfogni egy drónt >>>
Donald Tusk miniszterelnök a törvényhozóknak elmondta, hogy hét óra alatt legalább 19 különálló jogsértés történt, és a lengyel erők négy repülőgépet lőttek le. Szerinte az eset azért volt kiemelkedő, mert sok drón érkezett, és azok nem ukrán, hanem belorusz légtérből érkeztek.
Tusk megjegyezte, hogy a behatolás nem jelentett veszélyt a lengyel repülőterekre, amelyek közül néhányat a katonaság akciója miatt lezártak.
Varsó a NATO alapító szerződésének 4. cikke alapján hivatalos konzultációt kért a többi NATO-tagállamtól.
Lengyelország még nem nyújtott be bizonyítékot arra, hogy a drónok oroszok voltak, bár néhány helyi média közzétett állítólagos képeket az egyik drón roncsairól.
Az EU szolidaritását fejezi ki
Több nyugati politikus is kifejezte támogatását Lengyelország iránt, és provokatív magatartással vádolta Moszkvát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt tartott éves "unió helyzetéről" szóló beszédében elítélte a lengyel légtér "meggondolatlan és példátlan megsértését", és kijelentette az EU "teljes szolidaritását".
Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatája szerint "a jelek arra utalnak, hogy az incidens szándékos volt, nem véletlen".
Emmanuel Macron francia elnök "egyszerűen elfogadhatatlannak" minősítette a behatolást, és felszólította Oroszországot, hogy "vessen véget ennek a vakmerő eszkalációnak". Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Moszkva "súlyos és példátlan jogsértést" követett el a lengyel légtérben.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki folyamatosan kritizálja a nyugati hozzáállást az ukrajnai konfliktushoz, szintén szolidaritását fejezte ki Lengyelországgal. Ugyanakkor nem hibáztatta Oroszországot, és azzal érvelt, hogy az incidens "bizonyítja, hogy az orosz-ukrán háborúban a békét szorgalmazó politikánk észszerű és racionális".
Mit mond a NATO?
Mark Rutte NATO-főtitkár egyetértett az elítélő hozzáállással, és dicsérte a blokk válaszát, amely szerinte magában foglalta a lengyel F-16-os vadászgépeket, a holland F-35-ösöket, az olasz AWACS légi radarfelügyeletet, az európai légi utántöltő tanker repülőgépeket és a német működtetésű hosszú hatótávolságú Patriot rakétarendszereket.
"Akár szándékos volt, akár nem, ez teljesen meggondolatlan. Maximálisan veszélyes" - mondta.
Mit mond a Kreml?
Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője nem volt hajlandó válaszolni a részletekkel kapcsolatos kérdésekre, mondván, hogy ez a katonaság feladata.
Elutasította a nyugati vádakat, mondván: "Az EU és a NATO vezetése naponta provokációkkal vádolja Oroszországot, legtöbbször anélkül, hogy bármilyen érvet hozna fel."
Mit mond Fehéroroszország?
Minszk azt állította, hogy ő figyelmeztette a lengyel hadsereget a közeledő drónokról.
Pavel Muraveiko tábornok, a fehérorosz vezérkar főnöke arról számolt be, hogy éjszaka nyomon követték az egymás ellen bevetett orosz és ukrán drónokat, hozzátéve, hogy néhányuk felett "a felek elektronikus hadviselési eszközeinek hatására elvesztett a kontroll".
A belorusz figyelmeztetés "lehetővé tette a lengyel fél számára, hogy azonnal reagáljon" a fenyegetésre - jegyezte meg a tábornok, hozzátéve, hogy "a lengyel fél szintén tájékoztatta az ügyeletes belorusz erőket az Ukrajna területéről közeledő azonosítatlan repülőgépekről".
A belorusz légvédelem lelőtt több eltévedt drónt is - mondta a tábornok.
Ukrajna bevonná a NATO-t a konfliktusba?
A múlt héten egy interjúban Andrzej Duda volt lengyel elnök felemlegette a 2022 novemberi esetet, amikor egy ukrán elfogó rakéta lengyel területre zuhant, megölve egy helyi lakost.
"A kezdetektől fogva megpróbáltak mindenkit belerángatni a háborúba. Ez nyilvánvaló" - mondta Duda, aki ezt a fejleményt az ukrán vezetés "álmának" nevezte.
"Lengyelország, mint NATO-tagállam, soha nem tudott volna ebbe beleegyezni" - tette hozzá.