Lengyelországot újabb katonai botrány rázta meg, miután egy oknyomozó portál, az Onet nyilvánosságra hozta: egy hulladéklerakón több száz oldalnyi, "titkos" katonai dokumentumot találtak, amelyek a lengyel hadsereg fegyverrendszereire, evakuációs terveire és raktárak elrendezésére vonatkoztak. A papírok egy része feldarabolva, másik része azonban teljesen olvasható állapotban került elő, miután egy civil férfi rábukkant a szemét között és átadta a leleteket az újságíróknak.
Az eset azért különösen kényes, mert mindössze néhány héttel ezelőtt Varsó az egész NATO-ban a legnagyobb védelmi kiadásokat ígérte: a lengyel kormány jövőre a GDP 4,8 százalékát szánja hadseregre, a szövetség tagállamai közül messze a legmagasabb arányt. A katonai megerősítés célja, hogy Lengyelország - saját megfogalmazása szerint - felkészüljön "az orosz fenyegetésre". A mostani incidens azonban éppen az ellenkezőjét sugallja: a katonai titkok kezelése súlyos hiányosságokat mutat.
A lengyel hadsereg gyorsan reagált a botrányra, és tagadta, hogy a dokumentumok a rendszerből szivárogtak volna ki. A honvédelmi vezetés azzal vádolta az Onetet, hogy engedély nélkül birtokol bizalmas iratokat, és azt állította, az eredeti dokumentumokat már korábban archiválták vagy megsemmisítették. Az oknyomozó újságírók azonban kitartanak amellett, hogy a papírok hitelesek, és azokat egy civil találta meg, feldarabolt műanyag zsákokba dobálva.
A kiszivárgás súlyosságát több katonai szakértő is kiemelte. Jarosław Gromadzinski altábornagy, az Eurocorps korábbi parancsnoka "atomcsapás erejű botránynak" nevezte az ügyet, míg egy névtelenséget kérő biztonsági tiszt "kirívó gondatlanságról" és "valós nemzetbiztonsági veszélyről" beszélt.
Az eset nem elszigetelt: az év elején a lengyel hadsereg már elvesztett 240 páncéltörő aknát, amelyeket később egy IKEA-raktár közelében találtak meg. Akkor egy tábornokot menesztettek, de a mostani ügy még komolyabb következményekkel járhat, hiszen ezúttal nemcsak fegyverekről, hanem stratégiai információkról van szó.
A botrány az Európai Unió és a NATO fokozódó katonai retorikájának idején robbant ki, amikor a tagállamok sorra növelik védelmi költségvetésüket. Moszkva rendre bírálja ezt a folyamatot, és Vlagyimir Putyin orosz elnök "abszurdnak" nevezte azokat az állításokat, hogy Oroszország támadást tervezne a nyugati katonai szövetség ellen. A Kreml ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a biztonsági együttműködés nemzetközi szinten "veszélyesen meggyengült".
A lengyel katonai dokumentumok kiszivárgása így nemcsak egy belső adminisztratív hibára mutat rá, hanem arra is, milyen törékeny a biztonsági infrastruktúra még a leginkább militarizált NATO-tagállamokban is. Míg Varsó kifelé az erő és a felkészültség üzenetét igyekszik sugallni, a szeméttelepen talált akták egy egészen más képet rajzolnak: egy olyan rendszert, amelyben a titokvédelem és a fegyelem mögött komoly repedések húzódnak.
A botrány politikai és katonai következményei még beláthatatlanok, de az ügy újraértelmezi a kérdést: mennyire biztonságosak a NATO tagállamainak kulcsfontosságú információi - és vajon ki férhet hozzájuk, ha egyszer a szemét közé kerülhetnek.
