Egyre mélyül a botrány az állítólagos magyar kémhálózat ügyében: Magyar Péter, Orbán Viktor politikai riválisa azzal vádolja Várhelyi Olivért, az Európai Unió bővítési biztosát, hogy nem mondott igazat a brüsszeli magyar hírszerzési tevékenységről. Az ügy komoly diplomáciai és kibervédelmi következményekkel járhat, mivel az Európai Bizottság hivatalosan is vizsgálja a történteket.
A politikai feszültség Magyarország és az Európai Unió között újabb szintre lépett, miután több nemzetközi médium arról számolt be, hogy magyar titkosszolgálati tisztek diplomatának álcázva próbáltak uniós tisztviselőket beszervezni Brüsszelben. Az akció állítólag 2015 és 2019 között zajlott, abban az időszakban, amikor Várhelyi Olivér Magyarország uniós nagykövete volt.
A jelenleg az Európai Bizottság tagjaként dolgozó Várhelyi hétvégén közölte Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, hogy "nem volt tudomása" semmiféle kémtevékenységről vagy beszervezési kísérletről. Az Európai Bizottság azonban hivatalos vizsgálatot indított az ügyben, miután a hírek szerint a magyar hírszerzés uniós intézményekből próbált információkat szerezni politikai és gazdasági döntéshozatali folyamatokról.
Magyar Péter - aki jelenleg magabiztos előnnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat a jövő áprilisi parlamenti választások előtt - Facebook-bejegyzésében élesen bírálta Várhelyit. "Véleményem szerint Várhelyi Olivér, jelenlegi uniós biztos és korábbi nagykövet (valamint volt főnököm) nem mondta el a teljes igazságot, amikor a napokban tagadta a vádakat az hivatalos vizsgálat során" - írta a politikus. Magyar 2011 és 2015 között maga is a magyar EU-képviselet munkatársa volt, vagyis pontosan abban az időszakban dolgozott Brüsszelben, amikor a vádak szerint a kémtevékenység elkezdődött.
A botrány nemcsak Várhelyit, hanem a Fidesz-kormány más szereplőit is érinti. Magyar Péter bejegyzésében név szerint említette Lázár Jánost is, aki 2012 és 2018 között az EU-ügyekért felelős miniszterként felügyelte a magyar képviseleteket. Lázár a sajtó megkeresésére annyit mondott: "Nem emlékszem pontosan a részletekre - nem vagyok jó memóriájú ember -, de az a kötelességem, hogy megvédjem az országomat." Hozzátette: "Ha a magyar hírszerzés Brüsszelbe ment, azért nem elmarasztalni, hanem tisztelni kell őket. Ez a feladatuk: megvédeni a nemzet érdekeit."
A kijelentés komoly visszhangot váltott ki az uniós intézményekben, ahol a kibervédelem és a hírszerzési aktivitások eddig is érzékeny témának számítottak. Az Európai Bizottság belső forrásai szerint a brüsszeli kormányzati hálózatok ellen már korábban is észleltek kiber- és információs támadásokat, amelyek mögött több tagállami és harmadik országbeli titkosszolgálat állhatott. A mostani eset azonban azért különösen kényes, mert az egyik érintett tagállam uniós biztost is magában foglal.
Elemzők szerint a magyar kormány és Orbán Viktor számára a botrány kettős kockázatot jelent. Egyrészt belpolitikai téren megerősíti Magyar Péter narratíváját a "hazai államapparátus elszabadulásáról", másrészt külpolitikai szinten tovább rombolja Budapest hitelességét az EU-ban, ahol már így is fagyos a viszony a jogállamisági viták miatt.
Brüsszelben eközben a kibervédelmi szervek arra figyelmeztetnek, hogy az eset újabb jelzés arra, mennyire sérülékenyek az uniós intézmények belső kommunikációs hálózatai. A kiberbiztonsági szakértők szerint a hírszerzési kísérletek nemcsak a klasszikus diplomáciai fedésben történnek, hanem fejlett technológiai eszközökkel is - például adathalász e-mailek és kémprogramok révén, amelyekkel titkos dokumentumokhoz vagy személyes adatokhoz lehet hozzáférni.
Az ügy kivizsgálása hetekig, akár hónapokig is eltarthat, de már most világos, hogy politikai földrengést okozott Brüsszelben. A kérdés immár nem csupán az, hogy volt-e magyar kémtevékenység az uniós intézményekben, hanem az is, hogyan képes az Európai Unió megvédeni magát a tagállami hírszerzések sajátos "árnyékpolitikájától" a kibertérben és azon túl is.
