Példátlan konfliktus éleződik Brüsszelben a digitális ipar jövője fölött: az Európai Parlament jogi szakbizottsága megszavazta, hogy beperli az Európai Bizottságot, amiért az visszavonta a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra (SEP) vonatkozó javaslatát. A tét nem pusztán az uniós intézmények közti hatalmi egyensúly, hanem Európa helyzete a globális 5G-6G versenyben és a technológiai innováció ösztönzése.
Európai parlamenti képviselők szerint súlyos precedenst teremtett az Európai Bizottság, amikor váratlanul visszavonta a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak szabályozására irányuló törvénytervezetet. A Jogi Bizottság - 14 igen és 8 nem szavazattal - úgy döntött, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viszi, arra hivatkozva, hogy a Bizottság átlépte hatáskörét és megsértette az uniós jogot. A döntés zárt ülésen született, de máris jelentős politikai hullámokat vet: a Parlament komolyan megkérdőjelezi, hogy az uniós végrehajtó szerv politikai alapon avatkozott bele a törvényhozási folyamatba.
A vitatott javaslat a 4G és 5G hálózatok alapvető technológiáit érintette volna - ezek azok a szabadalmak, amelyek nélkül nem működhetnek az okostelefonok, az összekapcsolt járművek és a jövő digitális infrastruktúrája. Az elmúlt években a szabadalmak tulajdonosai és az azokat felhasználó iparági szereplők - autógyártóktól egészen a nagy technológiai cégekig - kemény lobbiharcot folytattak Brüsszelben. A tervezett szabályozás célja az lett volna, hogy átláthatóbbá tegye a licencelési folyamatokat, és megakadályozza, hogy egyes vállalatok monopoljogot élvezzenek stratégiai technológiák felett.
René Repasi német szociáldemokrata képviselő, aki kezdeményezte a jogi lépést, élesen bírálta a Bizottságot. Szerinte a tervezet visszavonása "politikailag motivált döntés", amely aláássa a demokratikus folyamatokat és megkerüli az Európai Parlament jogalkotói szerepét. Úgy fogalmazott: "Nem tűrjük el, ha a Bizottság a hatáskörét túllépve rövidre zárja a Parlament munkáját. A demokratikus intézmények működése nem alakítható egyoldalúan deregulatív politikai céllal."
A vita azonban nem egységes fronton zajlik. A jobbközép Európai Néppárt - Ursula von der Leyen bizottsági elnök politikai családja - frakciófegyelmet rendelt el a perindítás ellen. Adrián Vázquez Lázara, a kezdeményezés EPP-s koordinátora elismerte, hogy a Bizottság lépése kérdéseket vet fel, ugyanakkor figyelmeztetett: a per nem hozza vissza a javaslatot, és szerinte a konfliktus csak mélyítheti az intézményi szembenállást. Álláspontja szerint a szöveg újbóli napirendre vétele politikai eszközökkel lenne lehetséges, nem pedig jogi harccal.
A technológiai szektor viszont üdvözölte a Parlament lépését. Az innovációs ökoszisztéma azon szereplői - köztük autóipari gyártók, kkv-k és nagy technológiai vállalatok -, amelyek mindig is támogatták a szigorúbb szabályozást, győzelemként értékelték a döntést. A Fair Standards Alliance képviseletében Evelina Kurgonaite úgy fogalmazott: "Még van remény a tisztességes verseny és a demokratikus folyamatok érvényesülésére Európában." A szervezet szerint a szabályozás hiánya hátráltatja az európai innovációt, különösen a kis- és középvállalkozások számára, amelyek nehezebben jutnak hozzá a kulcstechnológiákhoz.
Az ügy kimenetele meghatározó lehet az európai technológiai versenyképesség szempontjából is. Az Egyesült Államok és Kína közben nem lassít: mindkét nagyhatalom komoly erőforrásokat mozgat meg a következő generációs hálózati technológiák fejlesztésére. Ha Európa belső intézményi konfliktusokkal terheli magát, könnyen hátrányba kerülhet a globális innovációs versenyben.
