Az adatreziliencia öt lépése

|

Az idő múlásával változik, hogy mi számít értéknek az üzleti életben. A görögök és a rómaiak hatalmas amforákba töltött olívaolajjal kereskedtek az ókori világban. A középkori európai kereskedők a selymen és a fűszereken kerestek vagyonokat.

Az ipari forradalom a gépesítés révén átalakította az üzleti élet hatókörét és nagyságrendjét. Az elmúlt 50 évben a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő vállalatai közül sokan az informatikára összpontosítottak - a számítógépes hardverekre és szoftverekre, az internetre és egyre inkább az ezekben a környezetekben található adatokra.

Manapság az adatok a legfontosabbak a globális növekedésre és piacvezető pozícióra törekvő vállalatok számára. Ha valaki át akarja alakítani és tovább szeretné fejleszteni a vállalatát, nagy valószínűséggel az adatokat állítja stratégiája középpontjába.

Ez az út azonban távolról sem egyszerű. A történet nem ér véget azzal a döntéssel, hogy az adatokat a növekedés motorjává tesszük. Jelenleg óriási kihívást jelentenek a zsarolóvírusok. Hogyan védhetjük meg az adatokat és az adatokba invesztált összegeket velük szemben? A fenntarthatóság is fontos és egyre nagyobb jelentőségű üzleti szempont. Hogyan lehet összehangolni az egyre növekvő adatfogyasztást a szervezet fenntarthatósági vállalásaival? És vajon a felhőbe költözés még mindig olyan egyértelmű lépés, mint amilyennek néhány évvel ezelőtt látszott? Vagy ma már a hibrid környezet a reálisabb és megfizethetőbb választás?

Figyelmesen meghallgattuk ügyfeleinket. Gondolataik és visszajelzéseik alapján öt kulcsfontosságú forgatókönyvet és kihívást azonosítottunk a reziliens adatplatformokkal kapcsolatban, és kidolgoztuk a lehetséges megoldásokat.

1. Az első lépés az adatkezelési és -tárolási stratégia megkérdőjelezése

Meggyőződésünk, hogy a digitális átalakulás eredményeit megfelelő tervezéssel lehet optimalizálni.

Persze ezt könnyű mondani, de vajon honnan tudhatjuk, mik a helyes lépések? Manapság minden vállalat számtalan eszközön és felhasználónál, több helyszínen és a felhőben szétszórva tárolja adatait. Az árnyék IT elterjedésével valószínűleg sok olyan olyan adattal, alkalmazással és felhasználási móddal rendelkeznek, amelyekről nem is tudnak. Így kevés vállalatnak van teljes és pontos képe arról, hogy konkrétan milyen adatai vannak, és hol.

Az ügyfeleknek azt szoktuk javasolni, hogy elsőként szabványosított MI-alapú "adatfeltárási" és implementációs szolgáltatások segítségével mérjék fel, milyen feladatokat és hol futtatnak, hol vannak az adataik, hogyan használják őket, és mi akadályozza meg, hogy az áttörő jelentőségű digitális átalakulás (DX) motorjává váljanak.

Lényeges, hogy ez a lépés nem a megoldásokról szól, hanem a teljes infrastruktúra optimalizálásáról - akár helyben, akár a felhőben. A vállalati és az alkalmazáskörnyezet felméréséhez objektív elemzésre van szükség még azelőtt, hogy kidolgoznák a tökéletesen az üzleti célokhoz igazított átalakulási stratégiát.

2. Lehet, hogy a hibrid felhő felel meg az Ön igényeinek?

Őszintén szólva, a felhő kontra helyi telepítés kérdése már egy ideje eldőlt. Egyre valószínűtlenebb, hogy bármelyik IT-környezet 100%-ban akár az egyik vagy a másik legyen.

Ma már jól ismert okok miatt (a régi alkalmazások összetettsége, késleltetés, megfelelés) a helyi telepítésnek szinte mindig van létjogosultsága, még a zöldmezős induló vállalkozások esetében is. És beszélni kell a költségekről is: sok szervezet jelenleg azért költözteti vissza adatait a telephelyére, hogy elkerülje a felhőben tapasztalt túl magas költségszintet. Az IDC elemzőcég szerint a szervezetek 71%-a tervezi, hogy a felhőből részben vagy egészben visszahelyezi feladatait a helyszíni környezetbe.

A hibrid felhő előnyeinek hasznosításához három különböző típusú infrastruktúra értékelését javasoljuk.

- Hagyományos szervervirtualizáció - elég rugalmas az optimalizáláshoz, de összetett, és jelentős belső szakértelmet igényel.

- A konvergens rendszerek virtuális feladatokra optimalizált, iparági szabványos komponenseket tartalmaznak. Elődefiniált rendszerek lévén könnyű őket telepíteni, de nincs lehetőség a finomhangolásukra, ami kihívást jelent az esetleges jövőbeni változtatásoknál.

- A gyorsan megtérülő hiperkonvergens rendszerek gazdaságilag vonzóak - tökéletes megoldást kínálnak a szoftveralapú adatközpontokkal való kísérletezéshez.

3. Helyszíni adattárolás

Ha a hibrid környezet a jövő útja, az azt jelenti, hogy szükség lesz helyi adattárolásra.

A hagyományos RAID-tárolás biztosítja a legmagasabb szintű adattárolási teljesítményt és megbízhatóságot. Azonban korlátozhatja a kapacitásbővítés lehetőségét. Ezt orvosolhatja a szoftveralapú adattárolás (SDS), amelynek egyszerű bővítési koncepciója értelmében "csupán további csomópontokat kell hozzáadni" a rendszerhez a kapacitás növeléséhez. Ez nem mindig a legjobb megoldás, de kezeli a digitális-natív munkamódszerek kihívásait - támogatja a rugalmas mikroszolgáltatásokat, a telepítéshez szükséges konténereket és az API-k széles körű használatát, amelyek mindegyike egészen más módon terheli a mögöttes rendszereket és tárkapacitást.

Az SDS is hozza a maga komplexitását, amelynek kezelése újfajta tudást igényel. A potenciális komplexitás enyhítése érdekében szerintünk érdemes teljesen működőképes infrastruktúrát, valamint alaposan tesztelt tárolórendszert és használatra kész virtualizációs réteget telepíteni.

4. Adatbiztonság

Az adatbiztonság, a zsarolóvírusok, a katasztrófa utáni visszaállás és a kibertámadások gyakran csak akkor kapnak kellő figyelmet, amikor már túl késő - miután már megtörtént a legrosszabb. A hatékony adatmentés, archiválás és visszaállás megtervezésével kézben lehet tartani a helyzetet.

A technológiai lehetőségek mérlegelése előtt célszerű meghatározni a tényleges üzleti igényekre épülő SLA-kat. Az RPO (Recovery Point Objective) azt jelenti, hogy milyen messze van visszaállítási pont, ami nem más, mint egy biztonsági másolat az incidens előtti időszakból. Éles működési adatok esetén az RPO akár néhány másodperc is lehet. Az RTO (Recovery Time Objective) azt határozza meg, mennyi időbe telik a működőképesség helyreállítása. Nem érdemes fizetni azért, amire az embernek nincs szüksége. Nem minden adat kritikus üzleti szempontból. Javasoljuk, hogy az üzleti igényeknek megfelelően kezelje és osztályozza adatait, hogy megteremtse az elfogadható SLA és a kezelhető költségek egyensúlyát.

Itt is szerepet játszhat a megfelelés. Az EKB (Európai Központi Bank) iránymutatásai például előírják a bankok számára meghatározott számú biztonsági másolat fenntartását.

A védelem már nem csak a fő adatközpontban releváns. A szervezet összes árnyék IT-projektjében szereplő adatokra ki kell terjednie. Szerencsére a hiperkonvergens infrastruktúra (HCI) könnyen alkalmazható ennek kezelésére. A nagy adatbázisok folyamatos biztonsági mentésének biztosításához hatékony szoftvereszközökre van szükség, hogy az aktuális adatok bármikor visszaállíthatók legyenek a valós idejű biztonsági mentésből. Az archiváláshoz a szalagos könyvtárak jelentenek költséghatékony, bevált megoldást.

5. Adatokból nyereség

Most vizsgálja meg újra a kiindulópontot - vajon a lehető legnagyobb értéket nyeri ki az adataiból?

A múltban az adatok értéke jellemzően csökkent az idő előrehaladtával. Lassabb adathordozókra helyezték őket át a megőrzési időszak végégig, vagy egyszerűen csak megfeledkeztek róluk. Ma már egyre több vállalat ismeri fel, hogy a régi adat is lehet hasznos. Az IoT-érzékelők vagy a közösségimédia-alkalmazások adatai keletkezésük idején nem feltétlenül bírnak nagy értékkel. Értékük azonban exponenciálisan megnőhet, ha összesítik, elemzik, vagy eladják őket a fogyasztóknak vagy más vállalatoknak.

Jó kiindulópont lehet az adatok feletti ellenőrzés megszerzése, az elszigetelt vagy hiányos fájlokban elrejtett duplikátumok azonosítása. Régebben a szervezetek üzleti intelligenciába (BI) és adattárházakba fektettek be. Ma az adatelemzés többféle strukturált és strukturálatlan adatot és különböző adatforrást is képes kezelni, és nagyon gyorsan feldolgozza őket.

Mindez azt is jelenti, hogy az archiválás elősegíti adatvédelmet és jelentős költségcsökkentést tesz lehetővé. Ugyanakkor az adatelemzéshez is platformot biztosít és - potenciálisan - új bevételforrásokat tár fel.

Gondolkodjon nagyban, kezdjen kicsiben, és fizessen használat szerint!

A vállalatok általában nem szívesen különítenek el előre forrásokat a nem feltétlenül szükséges beruházásokra. Nem is beszélve az átfogó átalakítási projektekről. A reálértékben zsugorodó költségvetések világában különösen lényeges, hogy értelmes célokat tűzzünk ki, és a nagyobb beruházások előtt teszteljük a lehetséges megoldásokat.

A feladatok és az adatok reziliens adatplatform kialakításához szükséges, MI-alapú elemzésére alkalmas környezet például a Fujitsu Customer Experience Lab (CX Lab). A hibrid környezetek biztosítják a felhő gazdaságossági előnyeit, ugyanakkor az üzleti növekedéshez igazodva skálázható, rendszeres, kiszámítható költségekkel helyettesítik a nagy összegű egyszeri beruházást. A helyben telepített megoldásokat ott érdemes használni, ahol ennek gyakorlati haszna van. És ma már helyi telepítésű IT-infrastruktúra és -szolgáltatások esetén is könnyen megvalósítható a használat alapján fizetendő hozzáférés - például a Fujitsu uSCALE segítségével.

Mi ezt a modellt javasoljuk a vállalatoknak üzleti lehetőségeik maradéktalan kiaknázásához. https://www.fujitsu.com/global/products/computing/storage/.

0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.