Súlyos bírálatok érték az Európai Unió új, politikai hirdetéseket szabályozó törvényét, miután olyan óriásvállalatok, mint a Google, a Meta és a Microsoft bejelentették: inkább teljesen felfüggesztik a politikai reklámokat az EU-ban, minthogy megfeleljenek az új előírásoknak. A döntésnek nemcsak technológiai és gazdasági, hanem komoly külpolitikai és demokratikus következményei is lehetnek.
Az Európai Bizottság célja eredetileg az volt, hogy növelje az online politikai hirdetések átláthatóságát, és megakadályozza a választásokba történő külföldi beavatkozásokat. Azonban a frissen életbe lépett, a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló rendelet hatása éppen az ellenkezője lett annak, amit az uniós döntéshozók reméltek. Az új szabályozás életbe lépésének napján a legnagyobb digitális hirdetési platformok bejelentették, hogy nem kívánnak több politikai hirdetést megjeleníteni az EU területén - lényegében "sötétségbe borítva" az európai online politikai kommunikációt.
A kritikusok szerint ez a döntés aránytalanul sújtja a kisebb, újabb pártokat és független jelölteket, akik eddig az online hirdetéseket használták a választók elérésére. "A nagy, ismert pártoknak megvannak az erőforrásaik a hagyományos kampányformákhoz, de az újak számára ez megfizethető és hatékony csatorna volt" - figyelmeztetett Veronika Cifrová Ostrihoňová szlovák liberális EP-képviselő. Szerinte a techóriások a "könnyebb utat választották", amikor a kompromisszumkeresés helyett inkább teljesen megszüntették a politikai hirdetéseket.
A törvény értelmében a platformoknak részletes információkat kellene közölniük arról, hogy egy-egy hirdetés melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik, mennyibe került, és milyen célzási technikákat alkalmaztak. A Google szerint azonban a "politikai hirdetés" definíciója túl széles, és olyan tartalmakat is magában foglalhat, amelyek nem klasszikus kampányüzenetek. A Meta szintén bírálta a célzott reklámokra vonatkozó szigorítást, amely szerinte figyelmen kívül hagyja a személyre szabott hirdetések "előnyeit mind a hirdetők, mind a választók számára".
A rendelet bevezetését mindössze két nappal annak hatályba lépése előtt közzétett bizottsági útmutató kísérte, ami a vállalatok szerint túl későn érkezett, és nem adott egyértelmű jogi iránymutatást. Ennek következtében a cégek kiterjesztették a tiltást a "társadalmi kérdésekhez" kapcsolódó reklámokra is, így blokkolva olyan témákat, mint a klímaváltozás, a migráció, az emberi jogok vagy a szociális igazságosság - vagyis éppen azokat a kérdéseket, amelyekről demokratikus vitát kellene folytatni.
A szakértők attól tartanak, hogy a döntés nemcsak a politikai kommunikációt, hanem a kutatást és az adatelemzést is súlyosan érinti. A Google például eltávolította az EU-ra vonatkozó adatokat politikai hirdetési könyvtárából, ezzel "hét évnyi történelmi adatsort törölve" - állítja Sam Jeffers, a WhoTargetsMe civil szervezet vezetője. Ez azt jelenti, hogy a kutatók és újságírók elveszítik a betekintést abba, miként működött az online politikai kommunikáció az unióban.
Piotr Müller lengyel EP-képviselő a szabályozást "túlzott bürokráciának" nevezte, amely szerinte a nagy pártokat hozza előnybe, és aláássa a politikai pluralizmust. Mások úgy vélik, hogy a politikai hirdetések tiltása inkább a szélsőséges, virális tartalmaknak kedvez, amelyek könnyebben elérik a választókat organikus módon.
A Bizottság ugyanakkor védi az új szabályokat. Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy "a rendelet nem tiltja a politikai hirdetéseket", és a platformok saját döntése volt azok felfüggesztése. Azt is hozzátette, hogy Brüsszel folytatja az egyeztetéseket a nagy technológiai vállalatokkal és a tagállami kormányokkal annak érdekében, hogy mérsékeljék az előre nem látott következményeket.
Elemzők szerint az eset rávilágít az Európai Unió és a Szilícium-völgy közötti egyre feszültebb viszonyra. Miközben Brüsszel az átláthatóságot és a demokrácia védelmét hangoztatja, a technológiai cégek túlzott szabályozásról és piaci bizonytalanságról beszélnek. A helyzet azért is különösen kényes, mert az EU már most is több fronton próbálja érvényesíteni új digitális szabályozásait - köztük a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA) -, amely az online tartalmak, reklámok és algoritmusok működését hivatott ellenőrizni.
A vita nem pusztán gazdasági természetű: a politikai kommunikáció digitális térben való korlátozása hosszú távon befolyásolhatja az európai demokráciák működését is. Ahogy a német zöldpárti EP-képviselő, Alexandra Geese fogalmazott: "Az EU-nak nem a politikai hirdetéseket kellene korlátoznia, hanem a mérgező algoritmusokat, amelyek a propagandát a tények elé helyezik."
A politikai reklámok uniós sötétzónája így nemcsak a kampányok dinamikáját, hanem az online nyilvánosság jövőjét is átírhatja - egy olyan korszakban, amikor a digitális tér vált a demokrácia egyik legfontosabb színterévé.
