A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése alapjaiban kérdőjelezi meg a felsőfokú képzés jövőjét, különösen olyan hagyományosan stabil és nagy presztízsű pályákon, mint az orvostudomány és a jog. Jad Tarifi, a Google első generatív AI-csapatának alapítója szerint könnyen lehet, hogy a ma pályaválasztás előtt álló fiatalok évek, sőt évtizedek munkáját és jelentős pénzügyi befektetést dobnak ki az ablakon, ha ezekbe az irányokba indulnak.
Tarifi, aki 2021-ben hagyta el a Google-t, hogy saját vállalkozását, az Integral AI-t megalapítsa, a Business Insidernek adott interjúban hangsúlyozta: a jogi és orvosi tanulmányok jelentős része elavult tudásanyag memorizálásán alapul, miközben az AI egyre gyorsabban képes átvenni ezen szakmák számos rutinfeladatát. Véleménye szerint mire egy hallgató eljut a diploma megszerzéséig, könnyen lehet, hogy a megszerzett tudás már nem bír valódi piaci értékkel.
Az AI szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a PhD-fokozat sem jelent automatikus védelmet a jövő munkaerőpiacán. Még a mesterséges intelligencia kutatási területén sem biztosított a stabil karrier, hiszen mire valaki évek alatt befejezné a doktori tanulmányait, az adott kutatási terület jelentős része akár teljesen megoldottá válhat. Tarifi szerint ezért csak azoknak érdemes doktori képzésbe kezdeniük, akik valóban szenvedélyesen elköteleződtek a téma mellett.
A gazdasági következmények komolyak lehetnek. A jogi és orvosi pályák eddig biztosnak vélt társadalmi státusza, valamint az ezekhez kapcsolódó magas keresetek alapjaiban inoghatnak meg, ha az AI valóban képes lesz a szakemberek tudásának egy részét helyettesíteni. Ez nemcsak egyéni karrierutakat, hanem az egészségügyi ellátórendszer és az igazságszolgáltatás működését is átalakíthatja. A globális orvoshiány tükrében például komoly kockázatot jelenthet, ha a fiatal generáció elfordul az egészségügyi pályától abban a hitben, hogy az AI hamarosan teljesen átveszi a szerepet.
Tarifi kijelentései ugyanakkor nem egyértelműen pesszimisták. Szerinte a jövő kulcsa a szűkebb, specializált területekben rejlik, mint például a biológiai kutatásokra alkalmazott AI, ahol a technológia még csak kezdeti stádiumban van, és valódi innovációs lehetőségeket kínál. Ezzel párhuzamosan azt is hangsúlyozta, hogy a technológiai verseny közepette érdemes a humán oldalra is figyelni: az önismeret, a társas kapcsolatok ápolása és a mentális egészség megőrzése legalább annyira fontos tényező lehet, mint a szakmai tudás.
Az AI jövőjéről szóló vita egyelőre nyitott. Tarifi álláspontja szerint azonban a gazdasági és oktatási döntések meghozatalakor ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése alapjaiban formálja át a munkaerőpiacot. Az igazi kérdés nem az, hogy érinti-e a technológia a hagyományos elitpályákat, hanem az, hogy milyen ütemben és milyen társadalmi következményekkel fogja mindezt megtenni.
