A felhő rengeteg lehetőséget nyújt a vállalatoknak, ugyanakkor biztonsági kihívásokat is támaszt.

Egy új tanulmányból kiderül, hogy míg a vállalatok 80 százaléka használ nyílt forráskódú szoftvereket (OSS)- a következő évben ez az arány 99 százalékra fog emelkedni -, addig mindössze egy százalékuk állítja, hogy nem aggódik a biztonság miatt.

Miközben a beszállítói lánc összetettsége is problémát jelent...

A Truth Social fejlesztői egy nyílt forráskódú szoftvert vettek át, de még ezt is sikerült jogsértő módon felhasználniuk.

Az OTRS vezető szerepet tölt be a hazai nyílt forráskodú szoftverek piacán, portfóliójukba tartoznak a vállalatiányítási rendszerek, tiketrendszerek nyílt forráskódú implementálása, akár néhány munkanapon belül, teljesen személyre szabva.

Hazai nyílt forráskódú közösség létrehozásán dolgoztak a diákok a "Kódolj határok nélkül!" programozóverseny döntőjében.

Sajtóértesülések szerint Hamburg városa is azt fontolgatja, hogy München példáját követve nyílt forráskódú szoftverekre tér át.

Hol Microsoft termékek, hol nyílt forráskódú szoftverek mellett teszi le a voksát a müncheni városvezetés.

Sokan hallottunk már a nyílt forráskódú szoftverekről, de nem biztos, hogy az Androidon és a Linuxon kívül egyéb neveket is fel tudnánk sorolni. Pedig ezek a megoldások általában nagyobb rugalmasságot és alacsonyabb költségeket kínálnak, mint zárt forráskódú alternatíváik.

Matthias Eckermann-nal, a SUSE vezető termékmenedzserével cége negyedszázados jubileumának alkalmából az elismertséghez vezető út meghatározó állomásairól, a cég további terveiről és a nyílt forráskódú szoftvermegoldások jövőjéről beszélgettünk.

Napjainkra a nyílt forráskódú szoftverek már szinte teljesen bevették a szervereket és adatközpontokat. De vajon mi várható az open source piacon a 2017-es évben? A SUSE szakértői szerint a felhőplatformok és a tárolórendszerek terén ugrásszerű növekedés lesz az ilyen jellegű megoldások iránt, mivel azok alacsony költségek mellett kínálnak megoldást a vállalatok több aktuális, égető problémájára.

Interjú Alan Clarkkal, a SUSE iparági kezdeményezésekért, készülő szabványokért és nyílt forráskódú szoftvermegoldásokért felelő igazgatójával, az OpenStack és a Linux Foundation igazgatótanácsának tagjával.

Az alapelv: mindent a maga helyén. Léteznek open source mentőszoftverek, ingyenes és fizetős változatok, de ami egy kisvállalatnál beválik, korántsem biztos, hogy egy nagyvállalatnál is alkalmazható. Sőt, szinte biztos, hogy nem.

Kis- és középvállalatoknak is érdemes elgondolkozni azon, hogy a virtualizáció fölött - gyakorlatilag egy középrétegként - OpenNebula felhőplatformot használjanak. Az MTA SZTAKI-nál ezt, valamint más, az infrastruktúra-szolgáltatásokkal kapcsolatos nyílt forráskódú szoftvereket is alkalmaznak.

A szabad forráskódú szoftverek ingyen letölthetők, átalakíthatók és használhatók, de ez nem jelenti, hogy ne érné meg időnként fizetni értük. Vajon a professzionális felhasználás esetében mi indokolhatja, hogy pénzt áldozzon a vállalkozás az amúgy ingyenes szoftverekre? Néhány példával rávilágítunk.

A nyílt forráskód helyzetéről szóló legfrissebb hazai híradásokat figyelve olyan, mintha ugyanazokat az 5-6 éves cikkeket olvasnánk, amelyek reménykedve tárgyalják a nyílt forráskódú szoftverek (OSS) kilátásait a kormányzatban, az iparban és az oktatásban.

Elkötelezett a kormány a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásában - jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára tegnap a nyílt forráskódú szoftverek kormányzati alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadásán a Computerworld Open source 2011 - Technológiák harca konferenciáján.

Amikor már képtelenség excelben kezelni a controlling-adatbázisokat, feltehetjük a kérdést, hogy van-e olyan open source eszköz, amelyre a cég ráépítheti a controllingot támogató informatikai stratégiáját. A nyílt forráskódú szoftverfejlesztés és –terjesztés filozófiájának, legfontosabb jellemzőinek, valamint egy nyílt forráskódú tervezési és beszámolási rendszer ismertetése után most bemutatjuk a legismer-tebb és legelterjedtebb nyílt forráskódú adatbázis-kezelő rendszert, a MySQL-t.

Az érettségiző diákok már a Novell nyílt forráskódú szoftverkörnyezetét, az openSUSE-t is választhatják az informatikai érettségi feladatok megoldására.

Közelebb hozná a Microsoft a tulajdonosi és a nyílt forráskódú szoftvereket. Ennek céljából alapítványt hozott létre, melyet anyagilag is támogat.