Az Európai Unió újabb lépésre készül a technológiai szuverenitás és a nemzetbiztonsági kockázatok elleni fellépés jegyében: a Bloomberg értesülései szerint a brüsszeli vezetés hamarosan jogilag kötelező érvényűvé tenné a 2020-ban kiadott, eddig csak ajánlásként kezelt irányelvet, amely a "magas kockázatú beszállítók" - köztük a Huawei és a ZTE - kizárását szorgalmazza az uniós mobil- és vezetékes hálózatokból. Az új javaslat mögött Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke áll, aki szerint elengedhetetlen, hogy az európai kommunikációs infrastruktúra független legyen azoktól a technológiai szereplőktől, amelyek az uniós biztonsági érdekeket potenciálisan veszélyeztetik.
A tervezet értelmében az uniós tagállamoknak kötelező lenne fokozatosan kivonni a kínai gyártmányú hálózati berendezéseket a 4G és 5G infrastruktúrából, valamint korlátozni azok alkalmazását a szélessávú és optikai hálózatok fejlesztése során is. A Bizottság emellett azt is tervezi, hogy nem uniós országokat - például Norvégiát, Svájcot vagy az Egyesült Királyságot - is bevonjon a tiltásba, így egy szélesebb nemzetközi koalíció jöhetne létre a kínai távközlési beszállítók ellen.
A javaslat jelentős politikai feszültséget okozhat a tagállamok között, hiszen a távközlési infrastruktúra eddig nemzeti hatáskörben maradt. Amennyiben az új szabályozás életbe lép, Brüsszel akár kötelezettségszegési eljárást és pénzbírságot is kiszabhat azokra az országokra, amelyek nem hajlandók megfelelni az előírásoknak. Egyes tagállamok, például Svédország, már évekkel ezelőtt betiltották a Huawei és a ZTE berendezéseit az 5G hálózatokban, míg mások - köztük Németország és Finnország - most mérlegelik a szigorítást, de még nem tettek határozott lépéseket.
A kínai külügyminisztérium élesen bírálta a készülő intézkedést, amelyet "adminisztratív eszközökkel megvalósított diszkriminációnak" nevezett, és azt állította, hogy a tiltás sérti a szabad piac elveit és a tisztességes verseny szabályait. Peking szerint az EU "politikai alapon, nem pedig valós biztonsági megfontolásokból" hoz döntéseket, és ezzel a lépéssel valójában az amerikai technológiai stratégiát követi, amely a kínai cégek nemzetközi terjeszkedésének megfékezését célozza.
Mint ismeretes, az elmúlt évben Brüsszel és Peking viszonya látványosan megromlott: az EU ipari túltermelésre hivatkozva vizsgálatot indított a kínai elektromos autók állami támogatásai miatt, míg Kína a lépést protekcionista támadásként értékelte. Az idei évben tovább nőtt a feszültség, amikor a holland kormány nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva államosította a kínai tulajdonban lévő Nexperia chipgyártót, mire Peking válaszul megtiltotta a vállalat termékeinek exportját Kínából - ezzel komoly nyomás alá helyezve az európai félvezetőipart.
Ha az új szabályozás valóban életbe lép, az nemcsak a kínai cégek európai pozícióit gyengítheti meg, hanem alapjaiban formálhatja át az uniós távközlési piacot is - új szövetségek és új technológiai stratégiák születhetnek a kontinensen, miközben a globális technológiai verseny még élesebbé válik.
