Európa évek óta küzd azzal a problémával, hogy az űriparban és a műholdas technológiák területén messze elmarad az amerikai és kínai versenytársaktól. Most azonban fordulat jöhet. Az Airbus, az olasz Leonardo és a francia Thales bejelentették, hogy egyesítik űrtevékenységeiket, és egy 6,5 milliárd eurós közös vállalatot hoznak létre, amely körülbelül 25 ezer embert foglalkoztat majd egész Európában. A tervek szerint az új társaság - ideiglenes nevén Project Bromo, egy indonéz vulkán után elnevezve - a műholdgyártás és űrrendszerek fejlesztésének teljes vertikumát lefedi majd, a hardverektől az adatátviteli szolgáltatásokig.
A közös cél világos: létrehozni egy európai alternatívát Elon Musk SpaceX-ével és annak Starlink hálózatával szemben. A SpaceX 2025-re előrejelzett bevétele elérheti a 15 milliárd dollárt, míg Európában eddig nem létezett olyan vállalat, amely méretében, technológiai erejében és pénzügyi stabilitásában versenyezhetett volna vele. Az új európai "űrbajnok" ezt a hiányt hivatott pótolni.
A megállapodás hosszú és bonyolult tárgyalási folyamat eredménye. Mivel mindhárom vállalat részben állami tulajdonban van, az öt érintett kormány - Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság - érdekei is ütköztek a tárgyalóasztalnál. Az új vállalat központja Toulouse-ban, Dél-Franciaországban lesz, de jogi szempontból öt külön entitásként fog működni, hogy minden részt vevő ország megőrizhesse szuverén érdekeit. A kormányzati struktúra az európai rakétagyártó MBDA mintáját követi: egy központi vezérigazgató irányít majd, míg az egyes országok külön menedzsereket delegálnak. Az Airbus 35 százalékos részesedéssel bír majd, a Leonardo és a Thales pedig 32,5-32,5 százalékot kap.
A francia gazdasági miniszter, Roland Lescure "kiváló hírnek" nevezte a megállapodást, hangsúlyozva, hogy az új űripari vállalat erősíti az európai technológiai szuverenitást és új lendületet ad a kutatás-fejlesztésnek. Berlin viszont visszafogottabban reagált: a német gazdasági minisztérium szóvivője szerint "nagy érdeklődéssel" követik a fejleményeket, de fontos számukra, hogy a konszolidáció ne torzítsa a versenyt az európai repülőgép- és védelmi iparban.
Az új vállalat célja, hogy öt éven belül évi több százmillió eurós működési szinergiát érjen el, és 2027-re teljes kapacitással működjön. A tervek szerint a cég integrált megoldásokat kínál majd a műholdas infrastruktúra fejlesztésétől a kommunikációs és navigációs szolgáltatásokig. Ezzel Európa nemcsak az amerikai és kínai óriásokkal, hanem a globális űrtechnológiai verseny egészével is felveszi a kesztyűt.
Az Európai Bizottság versenyjogi jóváhagyása azonban még hátra van. A brüsszeli döntéshozóknak most egyensúlyt kell találniuk a piaci verseny védelme és az iparpolitikai célok között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök korábban többször sürgette "európai bajnokok" létrehozását a stratégiai ágazatokban, ugyanakkor a Bizottság Verseny Főigazgatósága hagyományosan szigorúan értékeli a nagyvállalati fúziókat. Kérdés, hogy Brüsszel ezúttal engedékenyebb lesz-e, tekintettel az Egyesült Államok és Kína által uralt globális piaci környezetre.
Nem mindenki látja azonban pozitívan a fejleményeket. Az Európai Űrügynökség (ESA) műveleti igazgatója, Rolf Densing aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fúzió monopolhelyzetet teremthet az európai piacon, különösen a katonai és kormányzati műholdas beszerzéseknél, ahol eddig is korlátozott volt a verseny. Az egyetlen jelentős rivális, a német OHB vezérigazgatója, Marco Fuchs szintén figyelmeztetett: a Naspers-Leonardo-Thales egyesülés "veszélyesen nagy hatalmat koncentrálhat egyetlen kézben".
A helyzet sokak szerint emlékeztet a 2019-es Siemens-Alstom vasúti fúzióra, amelyet a Bizottság versenyellenesnek ítélt, és megakadályozott - bár most a politikai klíma sokkal kedvezőbb az ipari konszolidáció számára. Brüsszel már bejelentette, hogy jövőre felülvizsgálja a fúziókra vonatkozó irányelveket, hogy azok jobban tükrözzék az uniós gazdasági és stratégiai célokat.
