Nepálban a hatóságok blokkolták a legnépszerűbb közösségi médiaplatformokat, köztük a Facebookot, a YouTube-ot, az X-et és a WhatsAppot, miután azok nem tettek eleget a kötelező regisztrációs előírásoknak. A kormány döntése egyszerre illeszkedik a globális trendhez, amelyben egyre több állam próbál nagyobb ellenőrzést szerezni a digitális térben működő technológiai óriások felett, és vált ki komoly felhasználói ellenállást.
A tiltás hátterében a nepáli kommunikációs és informatikai minisztérium 2023-ban kiadott rendelete áll, amely előírja, hogy minden közösségi hálózat hivatalos regisztrációt kell, hogy megszerezzen, mielőtt szolgáltatásait az országban kínálhatná. A legfelsőbb bíróság nemrégiben megerősítette a szabályozás jogszerűségét, egyértelművé téve, hogy a kormány feladata a belföldi és nemzetközi platformok nyilvántartásba vétele, amely lehetővé teszi a tartalmak monitorozását. A szabályozás célja a hatóságok szerint az álhírek, a gyűlöletbeszéd és a kibertámadások visszaszorítása, egy olyan országban, ahol a lakosság mintegy kilencven százaléka internethasználó.
A szolgáltatóknak augusztus végéig kellett volna jelentkezniük, ám a Meta, az Alphabet, a Reddit, a LinkedIn és más nagy szereplők figyelmen kívül hagyták a határidőt. Így összesen 26 platform vált elérhetetlenné Nepálban, miközben a TikTok és a Viber már megszerezte az engedélyt, a Telegram és a Global Diary pedig jóváhagyásra vár. A minisztérium jelezte: bármely szolgáltató, amely teljesíti a regisztrációs feltételeket, azonnal visszakapcsolásra kerül.
Lángokban a nepáli kormányzati negyed - tüntetéshullám rázta meg Katmandut
A döntés heves reakciókat váltott ki a nepáli közvéleményben, sokan a digitális korszakhoz méltatlan visszalépésnek tartják, amely emberek millióit vágja el a mindennapi kommunikációhoz nélkülözhetetlen csatornáktól. Kritikusok szerint a blokkolás nemcsak a szólásszabadságot korlátozza, hanem a digitális gazdaság működését is veszélyezteti, hiszen a közösségi médián keresztül számos kisvállalkozás és szolgáltató jut el ügyfeleihez.
Nem sokkal később a fővárosban, Katmanduban súlyos zavargások törtek ki, amelyek során lángba borult a Singha Durbar palota, az ország legfontosabb kormányzati épülete. A 20. század elején épült komplexum számos minisztériumnak és állami intézménynek ad otthont, így a támadás az ország politikai életének szívét érte.
A tiltakozás a fiatal generáció körében volt a legerőteljesebb, akik tömegesen vonultak utcára. A békésnek induló megmozdulások gyorsan erőszakba torkolltak, a fővárosban több tucat halálos áldozatot követeltek, és mintegy ötszáz sérültről számoltak be, köztük több mint száz rendőrről.
Kedden a demonstrálók áttörték a Singha Durbar nyugati kapuit, és a komplexumba hatolva gyújtogatásokba kezdtek. Szemtanúk szerint heves összecsapások zajlottak a tüntetők és a biztonsági erők között, miközben a lángok gyorsan terjedtek az épületben. Az interneten megosztott felvételek tanúsága szerint a palotát teljes egészében elborították a lángok, a füst kilométerekről is látható volt.
A zavargások nem korlátozódtak a palotára: a parlament épületét is tűz érte, falai elszenesedtek, miközben a tömeg továbbra is az utcán maradt. A kormány egyelőre nem közölt hivatalos adatokat a károk mértékéről, de a történtek súlyos csapást jelentenek az ország közigazgatási és politikai stabilitására.
