Európa autógyártói ismét a félvezetőhiány rémétől tartanak. A Nexperia körüli geopolitikai konfliktus újabb csapást mérhet az ellátási láncokra, mindössze néhány évvel a koronavírus-járvány okozta chipválság után. A holland kormány szeptember végén történelmi lépésre szánta el magát: a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva lefoglalta a kínai Wingtech tulajdonában lévő Nexperia irányítását. A döntés egy 1952-es törvény alapján született, amely lehetővé teszi stratégiai iparágak állami átvételét rendkívüli körülmények között.
A holland intézkedés után az Egyesült Államok is kiterjesztette exportkorlátozásait a Wingtechre és leányvállalatára, míg Kína válaszul megtiltotta a Nexperia kínai gyáraiban készült alkatrészek exportját. A lépések eredménye: több ezer autóipari beszállító és gyártó maradhat kritikus fontosságú alkatrészek nélkül, amelyek nélkül a gyártósorok leállhatnak.
A Nexperia mikrochipei szinte minden modern járműben megtalálhatók - az ABS-rendszertől a légzsákokon át a fedélzeti szórakoztatórendszerekig. Egy hagyományos autóban mintegy 500, egy elektromos járműben akár 1000 ilyen chip is lehet. A vállalat október 9-én hivatalosan is vis maior helyzetet jelentett be ügyfelei felé, "előre nem látható fejleményekre" hivatkozva, amelyek befolyásolhatják a termékek elérhetőségét. Az értesítés lavinát indított el az iparágban: az autógyártók és beszállítók pánikszerűen próbálnak chipkészletekhez jutni, hogy elkerüljék a gyártás leállását.
"Ez olyan, mint a pandémia idején, amikor az emberek felvásárolták a vécépapírt" - fogalmazott egy iparági forrás. A pánik nem alaptalan: több gyártó, köztük a Volkswagen, már belső körökben figyelmeztette dolgozóit, hogy a chiphiány rövid távon termelési fennakadásokat okozhat. Bár a Nexperia nem közvetlen beszállítója a VW-csoportnak, az általa gyártott komponensek több alvállalkozón keresztül így is beépülnek a járművekbe.
Az Európai Unió 2022-ben fogadta el az első "Chips Act"-et, amelynek célja az volt, hogy 2030-ra megduplázza a blokk globális chipgyártási részesedését, elérve a 20 százalékot. Három évvel később azonban az uniós célkitűzés továbbra is távoli: a beruházások lassan haladnak, a gyártókapacitás pedig még mindig nagyrészt az ázsiai és amerikai vállalatok kezében van.
A mostani válság hatására Brüsszel gyorsított tempóban készíti elő a "Chips Act 2.0"-t, amelynek bevezetését 2025 első negyedévére tervezik. A második jogszabálycsomag célja, hogy felgyorsítsa az európai chipgyártás lokalizációját, valamint megerősítse az ipari biztonsági protokollokat az olyan esetek elkerülése érdekében, mint amilyen a Nexperia körül kibontakozott.
A helyzet sürgősségét jelzi, hogy az Európai Bizottság hétfőn rendkívüli egyeztetést tartott az iparági szereplőkkel, ahol az iparpolitikai biztos, Stéphane Séjourné személyesen kérte ki a vállalatok visszajelzéseit az esetleges készlethiányokról. Másnap Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos már közvetlenül is egyeztetett kínai partnerével, Wang Wentaóval, a kereskedelmi exportkorlátozások enyhítésének lehetőségeiről.
Az autóipari érdekképviselet, az ACEA közleményben fejezte ki "mély aggodalmát" a helyzet miatt, figyelmeztetve, hogy a gyártásban jelentős fennakadások várhatók, ha rövid időn belül nem sikerül alternatív forrásokat találni. Az iparág számára ugyan elméletileg léteznek más beszállítók, de a gyártás átállítása hónapokat, akár éveket is igénybe vehet - miközben a jelenlegi chipkészletek napok vagy hetek alatt kimerülhetnek.
A krízis nemcsak az autóipart, hanem az egész európai ipari ökoszisztémát érinti. A mikrochipek kulcsszerepet játszanak a zöld és digitális átmenetben - az energiamenedzsment-rendszerektől az elektromos hálózatokig. A Nexperia körüli válság tehát nem pusztán ellátási probléma, hanem stratégiai kérdés is: mennyire engedheti meg magának Európa, hogy technológiai függőségben maradjon a globális riválisokkal szemben?
"A Nexperia-eset világosan mutatja, hogy az idő sürget" - figyelmeztetett Herman Quarles van Ufford, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának szakértője. "Ha az EU nem gyorsítja fel saját chipgyártási képességeinek fejlesztését, akkor a következő válság már nemcsak az autóipart, hanem a teljes gazdasági működést veszélyeztetheti."
