Hollandia példátlan lépésre szánta el magát, amikor egy hidegháborús jogszabályra hivatkozva államosította a kínai tulajdonú Nexperia hollandiai részlegét - majd most, alig egy hónap elteltével, visszaadta a vállalat irányítását. A döntések hirtelen fordulatai jól mutatják, mennyire feszült, kiszámíthatatlan és egymásba fonódó a globális chipipar és a nemzetközi politika. A félvezetők ma már nem csupán ipari termékek, hanem stratégiai erőforrások, amelyek alakítják a nagyhatalmak viszonyát, a kereskedelempolitikát és a technológiai jövőt is.
A történet októberben kezdődött, amikor a holland kormány - az EU gazdasági és technológiai biztonságára hivatkozva - átvette a Nexperia felügyeletét. Az indoklás szerint "súlyos irányítási hiányosságok" merültek fel, és valós veszélyként jelent meg, hogy a chipgyártó kritikus tudása vagy kapacitása kikerülhet az Európai Unióból. A döntés dühös reakciót váltott ki Pekingből, amely gyorsan válaszolt: exportkorlátozásokat vezetett be a Kínában gyártott Nexperia-chipekre, a vállalat teljes termelésének közel felére. A következmények azonnal begyűrűztek az európai autóiparba, több nagy gyárnak vissza kellett fognia a termelését.
Most azonban új fordulat jött. Vincent Karremans holland gazdasági miniszter bejelentette, hogy "jó szándék jeleként" felfüggeszti a Nexperiára kirótt állami ellenőrzést, miután "konstruktív tárgyalásokat" folytattak a kínai hatóságokkal. Karremans szerint Peking az elmúlt hetekben biztosította, hogy Európa felé stabil chipellátást tart fenn, ami enyhítheti az autó- és elektronikai ipar számára kialakult nyomást. A miniszter hangsúlyozta, hogy a párbeszéd folytatódik, vagyis a döntés inkább fegyverszünet, mint tartós rendezés.
Mindeközben tovább mélyül a kereskedelmi konfliktus az Európai Unió és Kína között. Brüsszel a közelmúltban több vizsgálatot indított kínai elektromos autók, akkumulátorok és zöldtechnológiai termékek miatt, azzal vádolva Pekinget, hogy állami támogatásokkal dömpingáron borítja el a piacot. Kína visszautasítja a vádakat, és egyre keményebb ellenintézkedéseket hoz, többek között a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok exportjának szigorításával. Ezek nélkül Európa autóipara és elektronikai szektora nehezen tudna működni, ami komoly stratégiai függést jelez.
A holland Nexperia-ügy mögött azonban nemcsak európai aggályok álltak. A kiszivárgott bírósági dokumentumok szerint az amerikai kormány jelentős nyomást gyakorolt Hágára, hogy korlátozza Kína hozzáférését az európai félvezetőgyártási képességekhez. Washington évek óta próbálja összefogni szövetségeseit a kínai technológiai előretörés megfékezése érdekében, elsősorban a legfejlettebb chipek és gyártási technológiák területén.
Minden egyes intézkedés dominóhatást vált ki: ha Peking szigorít, azt azonnal megérzi az európai autógyártás; ha Brüsszel vizsgálatot indít, azt percek alatt követik a kínai válaszlépések. A holland visszakozás ezért inkább tűzszünet, mint megoldás...
