Mint sok más webszolgáltatás, a Wikipédia története is egy „Hello World” bejegyzéssel kezdődött körülbelül tíz évvel ezelőtt, 2001. január 15-én. „Emlékszem, hogy mikor a Wikipédia első napján begépeltem a helló világ szöveget, mint első bejegyzést, a fejemben folyamatosan azok a gondolatok kavarogtak, hogy vajon milyen messze juthatunk el. Az volt az álmunk, hogy egy mindenki számára elérhető ingyenes enciklopédiát teremtsünk” – emlékezett vissza Jimmy Wales, az oldal alapítója a Wikimédia Magyarország Egyesület által szervezett konferencia résztvevőinek címzett videóüdvözletében.
Nem ezt akarták
A teljes valóság az, hogy a kezdetekben a Wikipédiára teljes mértékben háttérrendszerként gondoltak. Jimmy Wales és társai ugyanis korábban már belekezdtek egy online enciklopédia készítésébe, amely nem volt más, mint a Nupedia. Utóbbiban azonban meglehetősen nehéz volt a szerkesztés, így elindították a Ward Cunningham wiki formátumára épülő wikipedia.com-ot 2001. január 15-én.
Idővel viszont a Nupedia teljes bukásnak bizonyult: több év alatt csak néhány szócikke született. Az új rendszerben ellenben már az első hónapban ezer, márciusig háromezer, az első évben pedig húszezer szócikket vittek fel a szerkesztők. A projekt szervezői idővel ráeszméltek, hogy a piszkozat-gyártó platformjuk jóval sikeresebb a kiindulási rendszerüknél, így leállították a Nupedia-t, és a Wikipédiát helyezték előtérbe.
Ne gondoljuk azonban azt, hogy a rendszer hatalmas áttörést ért volna el az első éveiben. Nem így volt. „2001-ben csatlakoztam a Wikipédiához, de 2002 és 2003 között teljesen inaktív voltam. Csak figyeltem, hogy mi történik. Akkor még szentül hittem, hogy ez nem működhet” – emlékezett vissza Frank Schulenburg, a Wikimedia Foundation új közösségek megszólításáért felelős igazgatója a budapesti konferencián. A Wikipédia 64 fizetett dolgozójának egyike később elmondta, hogy szkepticizmusát a szócikkek gyenge minősége erősítette.
A közösségi gyűjtemény fizika szócikkében például anno csak annyi állt: „A Fizika egy nagyon tág témakör” (ezt az állapotot szerencsére a web.archive.org is rögzítette). Svédországról pedig csak annyit tudott a Wikipédia, hogy svédek lakják, akik svédül beszélnek, és az ország fővárosa Stockholm. Érdemes még átböngészni a Harvard egyetem által kigyűjtött első 1000 bejegyzést is, amelyek inkább mulatságosak, mint érdekesek. A kezdeti nehézségek ellenére azonban a szolgáltatás egy idő után beindult: egyre többen látogatták, nőtt a szerkesztők száma és egyúttal a minőség is. Ennek a körforgásnak hála az online enciklopédia elnyerte azt a formáját, amit ma is ismerünk.
Igazi nagyhal
Napjainkban már a Wikipédia a világ ötödik legnagyobb weboldalcsaládja. A Comscore novemberi jelentése alapján oldalai (nemzeti változatok és egyéb projektek) havonta 411 millió egyedi látogatóval rendelkeznek, míg összehasonlításképpen a Google 970 millió, a Facebook 647 millió személyt csábít valamely szolgáltatására egy hónap alatt. Napjainkban az angol változatnak mintegy 3,5 millió szócikke van, az összes nyelvi változat pedig közel 17 millió szócikket és 7,5 millió médiafájlt tartalmaz.
A növekedéssel párhuzamosan megemelkedtek a fenntartási költségek is. A kezdetben Jimmy Wales cége még fedezni tudta a kiadásokat, ám később, 2003-ban a nonprofit Wikimedia Foundation vette át az üzemeltetést. Az oldal amerikai és hollandiai gépparkjaiban dolgozó 424 szerver és a 64 fizetett alkalmazott évi tízmillió dolláros költségvetését évről-évre adományokból fedezik (legutóbb is összedobta a közösség a kért 16 millió dollárt).
A barbárság ellen
A szimpatizánsok adományainak hála a Wikipédia felületén még soha nem jelent meg reklám, emellett ingyenes a használata és forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatóak –akár kereskedelmi célokra is - a felületén megtalálható szövegek és médiaállományok. A Wikipédia célkitűzése ugyanis, hogy mindenki megoszthassa a tudását a földön, amely közkincset - internetelérés birtokában - bárki elérheti. „A Wikipédia az emberiség közös memóriája” – vélte Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, aki azonban egy fontos különbségre is felhívta a figyelmet: „Míg az ember érzelmeket társít az emlékeihez, a Wikipédia érzelemmentes”.
Érdekes párhuzam figyelhető meg egyébként az online szolgáltatás és a 18. századi enciklopédisták céljai között. Az Encyclopédie ugyanis megpróbálta megőrizni az akkori kor ismereteit és tudását, hogy azok akkor se veszhessenek el, ha Európa véletlenül visszazuhan a barbárságba. Ez a fajta barbárság a Wikipédia születésekor, a fiatal világháló korában is létezett. A web szabadságának köszönhetően sorra születtek meg a pontatlan információkat tartalmazó oldalak, amelyek könnyen rossz útra vihették a szörfölőt. A kaotikus állapotok között a Wikipédia azonban keretet adott ezeknek a törekvéseknek, úgy hogy közben szerkesztőivel és a közösségével biztosította a magas minőségvédelmet. A méretének és ismertségének köszönhetően pedig kiindulási alappá vált, így könnyebbé vált a hamis tudás kiszűrése.
Itthon nehezen indult
Gervai Péter, a magyar nyelvű Wikipédia alapítójának visszaemlékezése alapján a barbárság a honosított oldal indulását is jellemezte: „Hat darab lapból állt a magyar Wikipédia 2003-ban, a legérdekesebb lapján a hahaha, hehehe és a buta egyik szinonimája szerepelt, és ez két év termése volt”. A 2001-ben indult magyar oldalnak nem volt igazán gazdája, így Gervai Péter vezetésével 2003. július 8-án teljesen újraindult az oldal. „Igazából ott indult az a munka, ami nagyon nehezen leírható, mármint hogy valaki egy lexikont a senkinek ír. Nincsenek olvasók, nincsenek szerkesztők” – emlékezett vissza az alapító, aki később néhány szerkesztő társával hozzákezdett több száz szócikk létrehozásához.
„Egyszer csak rádöbbentünk, hogy valaki olvassa, aztán valaki elkezdte írni. Egy idő után eljutott oda a folyamat, hogy keletkeztek a dolgok és új cikkek jelentek meg”. A kritikus tömeg elérése után végül beindult az oldal, így mára a magyar nyelvű Wikipédia havi 44 millió oldalletöltéssel és több mint 181 ezer szócikkel rendelkezik. A látogatóinak többsége (87 százalék) Magyarországról érkezik, s a hazai internetezők 56 százalékban a magyar, 38 százalékban pedig az angol nyelvű Wikipédiát választják.
A magyar Wikipédia egyébként folyamatosan fejlődik a forgalmat tekintve. 2008 márciusában például csak 22 millió oldalletöltéssel rendelkezett havonta. Egy évvel később e szám 30 millióra, majd 2010 szeptemberére 44 millióra nőtt.
Wikipédiát az iskolába!?
Az online enciklopédia 100 ezer aktív szerkesztője meglehetősen hasonló demográfiai jellemzővel rendelkezik. Frank Schulenburg elmondása alapján egy tipikus hardcore Wikipédia adminisztrátor magas iskolázottsággal rendelkező egyedülálló fehér férfi, aki iparosodott országban él. A változatosság érdekében a Széchenyi Könyvtárban tartott rendezvény egyik hozzászólója a nyugdíjas korosztályt ajánlotta önkéntes munkaerőnek. Habár a Wikipédia szakértője ezt nem vettette el, elmondta, hogy jelenleg inkább egy másik korosztályra összpontosítanak: az egyetemistákra.
A Wikimedia Foundation egyik kitűzött célja ugyanis a tantermi Wikipédia használat ösztönzése, amelynek köszönhetően nagyon magas minőségi követelményeknek megfelelő szócikkek jöhetnek létre egy adott témában. Azaz az eddig fióknak írt szakdolgozatokat és beadandókat terelnék át a webre, hogy azok közkinccsé válhassanak. A tengerentúlon jelenleg is több egyetemen (például Harvard és Berkeley) fut a 17 hónapos pilot programjuk, amely során a részt vevő 200 diák eddig 2 millió karakterrel bővítette az online enciklopédiát.
