A mesterséges intelligencia oktatása mára szerves részévé vált a magyar szakképzés és felsőoktatás rendszerének, ami fontos mérföldkő a megújított Mesterséges Intelligencia Stratégia végrehajtásában. A cél egy olyan munkaerőpiac felépítése, ahol a fiatalok naprakész és gyakorlati tudással lépnek be a vállalatokhoz, és képesek alkalmazkodni a technológiai fejlődés diktálta ütemhez. A szakmai fórumokon egyre hangsúlyosabban jelenik meg az a felismerés, hogy az AI nem kiváltja, hanem támogatja a munkavégzést, és olyan készségeket követel meg, amelyek a következő évtized gazdaságának alapjai lesznek.
A szakképzésben már most erős a digitális szemlélet, különösen a duális képzési struktúrában, ahol a vállalati gyakorlat és az elméleti tudás egymást erősíti. Hatvan szakképzési intézményben elindult az AI-oktatás, amely rövid időn belül országosan elérhetővé válik. Több száz digitális tananyag segíti a diákokat, és az eszközhasználat - ideértve a mobiltelefonok oktatási célú alkalmazását - továbbra is biztosított. A felsőoktatási intézmények szintén beépítették a mesterséges intelligenciát a tanterveikbe, amely új típusú vizsgáztatási formákat is életre hívott, a szóbeli számonkérés szerepének növekedésével együtt. A rugalmasság és a kritikai gondolkodás fejlesztése kiemelt cél, ugyanakkor fontos szempont, hogy a technológiai fejlődés ne szorítsa háttérbe a lexikális tudást és a kulturális alapműveltséget.
A gazdaság oldaláról a legnagyobb kihívás mára nem a foglalkoztatás szintje, hanem az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték növelése. A termelékenység javításában az AI alkalmazása döntő szerepet játszik: a modern technológiák lehetővé teszik, hogy a gazdaság magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába mozduljon el. Ennek része az is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát növelni kell, miközben csökkenteni szükséges az alacsony képzettségűek számát. A vállalkozásfejlesztési szervezetek fontos szerepet kapnak abban, hogy ösztönözzék a cégeket az AI-ra épülő beruházások és képzések megvalósítására, amelyek hosszú távon javítják a versenyképességet.
A mesterséges intelligencia nemcsak iparágakat, hanem szakmákat is átalakít: a legtöbb esetben nem megszünteti a munkahelyeket, hanem átrendezi a feladatokat. A nemzetközi szabályozás - különösen az Európai Unió AI Act rendelete - világosan kijelöli az etikai és jogi kereteket, meghatározza a tiltott alkalmazásokat, és biztosítja, hogy az emberi felelősség és ellenőrzés továbbra is elengedhetetlen eleme maradjon a technológia használatának. A magyar AI Stratégia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 2030-ra 2,5 millió ember rendelkezzen alapvető AI-jártassággal, ami egyértelműen a digitálisan felkészült társadalom irányába mutat.
Az ingatlanfejlesztési ágazatban az AI alkalmazása mára mindennapossá vált. Az épületüzemeltetés, az energiahatékonysági rendszerek fejlesztése, a tervezés és a kivitelezés egyaránt profitál a technológiai megoldásokból. A pandémia után átalakult gazdasági környezet és a növekvő költségek miatt a piaci szereplők folyamatos hatékonysági kényszer alatt működnek, amelyre a mesterséges intelligencia egyre fontosabb válaszokat ad.
A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások és az AI című konferenciáján a szakértők egyetértettek abban, hogy a technológiai változás csak akkor jelent valós előrelépést, ha a társadalom és a munkavállalók felkészülten fogadják. A nyitottság, az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság lesznek a jövő meghatározó kompetenciái, miközben a szabályozás és az oktatás feladata az, hogy biztosítsa a technológia felelős, átlátható és emberközpontú használatát.
