A brit közmédia, a BBC történetének egyik legsúlyosabb hitelességi válságával néz szembe, miután a csatorna vezérigazgatója, Tim Davie, és a hírszolgáltatásért felelős vezetője, Deborah Turness lemondott Donald Trumpról szóló műsoruk szerkesztési malőrjei miatt. A Fehér Ház örömmel reagált a fejleményekre, nyíltan bírálva a brit közszolgálati médiumot szándékos félretájékoztatás miatt.
A vihar középpontjában a BBC Panorama című dokumentumsorozatának egyik epizódja áll, amely Donald Trump 2021. január 6-i beszédét dolgozta fel - azon a napon, amikor a zavargók betörtek az amerikai Capitolium épületébe. A műsor válogatott részleteket mutatott a volt amerikai elnök felszólalásából, azonban - mint később kiderült - a szerkesztők különböző pontokon elhangzott mondatokat vágtak össze úgy, hogy Trump szavait agresszívebbnek és közvetlenebbül uszítónak tűntették fel. A riportból hiányzott az a szakasz, ahol Trump arra kérte híveit, hogy "békésen és hazafiasan hallassák hangjukat."
A szerkesztési túlkapást - vagy ahogy a Fehér Ház nevezte, "manipulációt" - követően Tim Davie vasárnap este közleményben jelentette be lemondását, elismerve, hogy "hibák történtek", és vezetőként neki kell vállalnia a felelősséget. Deborah Turness, a BBC News és a közéleti műsorok vezérigazgatója hasonlóan indokolta távozását, kijelentve, hogy az elhúzódó vita "már a BBC hírnevének kárára van", ezért saját elhatározásából döntött a lemondás mellett.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt azonnal reagált a hírre: közösségi oldalán ujjongva osztotta meg a brit vezetők távozását, "győzelemként" értelmezve azt Trump és az amerikai kormányzat számára. Leavitt korábban a Telegraph-nak adott interjúban "száz százalékban álhírgyár"-nak nevezte a BBC-t, és azzal vádolta a csatornát, hogy szándékosan félrevezette a közönséget.
A BBC-nek a függetlenség és a kiegyensúlyozottság az alapító chartája szerint is kötelessége, ugyanakkor a brit politikai paletta minden oldaláról évek óta érik a vádak, hogy a közszolgálati médium gyakran politikailag elfogult. A mostani botrány azonban a jobboldali körök támadásait erősítette fel: Nigel Farage, a Reform UK vezetője, Trump régi szövetségese úgy fogalmazott, hogy "ez a BBC utolsó esélye", és ha a közmédia nem változtat, "tömegek fognak megtagadni a licencdíj fizetését."
A brit kormány is kénytelen volt reagálni a fejleményekre. Lisa Nandy kulturális miniszter korábban még nem sürgette a lemondásokat, de elismerte, hogy "komoly és rendszerszintű problémák" vannak a BBC működésében. A tárcavezető a lemondások után közölte, hogy a kormány támogatja a BBC kuratóriumát az új vezetés kiválasztásában, és hangsúlyozta: "soha nem volt még ekkora szükség megbízható hírszolgáltatásra, mint most, amikor a demokrácia és a közbizalom is próbatétel előtt áll."
A BBC körüli válság nemcsak a brit belpolitikát, hanem a nemzetközi médiaviszonyokat is érinti. Az Egyesült Államokban a republikánus tábor már évek óta a "nyugati média elfogultságát" hangoztatja, a BBC pedig gyakran került célkeresztbe Trump elnöksége idején.
