A digitális átállás kérdése mára nemcsak technológiai vagy gazdasági, hanem geopolitikai ügy is lett Európában. Az uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozóján elfogadandó közös nyilatkozat látszólag egységet sugall, valójában azonban a kontinens két legnagyobb hatalma, Franciaország és Németország között mély stratégiai ellentét húzódik arról, mit is jelent valójában a "digitális szuverenitás".
Párizs számára a digitális függetlenség egyértelmű cél: a helyi technológiai bajnokok támogatása és az amerikai technológiai óriásoktól - például az Amazon, a Google vagy a Microsoft - való leválás. Ezzel szemben Berlin óvatosabb, és inkább a "nyitott szuverenitás" elvét vallja: a biztonság megerősítését, de a transzatlanti gazdasági kapcsolatok fenntartását. Németország hatalmas kereskedelmi kitettsége az Egyesült Államok felé megnehezíti, hogy nyíltan konfrontálódjon Washingtonnal, különösen az exportorientált iparágak, például az autógyártás miatt.
A csúcstalálkozóra előkészített uniós nyilatkozat is e két irány közötti kompromisszumot tükrözi. A dokumentum egyszerre szól Európa "digitális szuverenitásának megerősítéséről" és "megbízható partnerekkel fenntartott szoros együttműködésről" - vagyis egy olyan politikai egyensúlyról, amelyben az EU egyszerre próbál függetlenedni és együttműködni. A helyzet kényességét jól mutatta az is, hogy egy, az Egyesült Államokban történt Amazon-felhőszolgáltatási leállás hétfőn Európa-szerte zavart okozott a digitális rendszerekben, ismét rávilágítva a kontinens amerikai technológiai infrastruktúrától való függésére.
Franciaország új digitális minisztere, Anne Le Hénanff egyértelműen a technológiai önállóság pártján áll, különösen a felhőalapú szolgáltatások területén, ahol az amerikai cégek dominanciája a legerősebb. Német kollégája, Karsten Wildberger ezzel szemben "nyílt vitát" sürget arról, mit is jelent a digitális szuverenitás, és óv attól, hogy Európa "bezárkózó", protekcionista irányt vegyen.
A két ország közti eltérés mélyebb, mint puszta retorikai különbség. A német SAP egyik vezetője, Martin Merz szerint a francia modell inkább államilag vezérelt, nemzeti függetlenségre törekvő stratégia, míg a német megközelítés a piaci alapú, európai együttműködést preferáló irányba mutat. Egy friss közvélemény-kutatás is megerősítette ezt a különbséget: míg a franciák többsége szerint az ország önállóan kell, hogy világszinten versenyezzen a technológiai élvonalban, a németek inkább a regionális szövetségekben látják a jövőt.
A vitát tovább élezi, hogy Berlinben is erősödnek a hangok, amelyek a túlzott amerikai függést bírálják. Friedrich Merz kancellár az utóbbi hónapokban egyre nyíltabban beszél az amerikai partnerség korlátairól, és egy "szuverén, de interoperábilis" német digitális infrastruktúra kiépítését sürgeti. Ennek ellenére Németország továbbra sem kívánja kockáztatni gazdasági kapcsolatait - ahogyan azt a Huawei 5G-berendezéseinek késlekedő kivonása is mutatja, amelyet részben a kínai megtorlástól tartó autóipar fékezett.
Az Európai Bizottság hasonló dilemmával küzd. Egyrészt egyre nagyobb a politikai nyomás, hogy támogassa az uniós technológiai szereplőket és korlátozza az amerikai dominanciát, másrészt Washington folyamatosan bírálja azokat az uniós szabályozásokat, amelyek szerinte "tisztességtelenül" célozzák az amerikai cégeket.
A digitális szuverenitás fogalma azonban továbbra is ködös. Egy londoni kutató, Dave Michels szerint két fő dimenziója van: a technikai szuverenitás, amely az adatok biztonságát és külföldi befolyástól való védelmét célozza, és a politikai szuverenitás, amely a stratégiai önállóságot és gazdasági biztonságot helyezi előtérbe. Bár a kettő egyre inkább összefonódik, nem fedik le teljesen egymást - és éppen ez a különbség okoz feszültséget a tagállamok között.
A következő jelentős állomás a novemberi berlini csúcstalálkozó lesz, amelyen Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz kancellár is részt vesz. A cél, hogy közös irányt szabjanak Európa digitális jövőjének - de a háttérben továbbra is az a kérdés húzódik, képes-e a kontinens valódi technológiai függetlenségre anélkül, hogy elszakadna legfontosabb szövetségeseitől.
A német digitális minisztérium szóvivője szerint a cél "nem az autarkia, hanem a képességek és a potenciál megerősítése". Ugyanakkor Johannes Schätzl német parlamenti képviselő figyelmeztetett: egyetlen csúcstalálkozó nem oldja meg a problémát. De ha az EU vezetői végre közösen kijelölik az utat egy erősebb, önállóbb digitális Európa felé, az már önmagában is történelmi lépés lehet - egy kontinens számára, amely egyszerre próbál függetlenedni és kapcsolódni a technológiai szuperhatalmak világában.
