Elon Musk újra a demográfiai válság veszélyeire hívta fel a figyelmet, miután Skóciában 2025 első felében 34 százalékkal haladta meg a halálozások száma a születésekét. A milliárdos az X-en közzétett üzenetében úgy fogalmazott: "Európa ki fog halni, ha nem emelkedik vissza legalább a helyettesítési szintre a születési ráta." Ez a mutató hagyományosan 2,1 gyermeknél kezdődik nőnként, de újabb tanulmányok szerint akár 2,7-re lenne szükség a társadalmak hosszú távú fennmaradásához.
Az Egyesült Királyság statisztikai hivatala szerint Angliában és Walesben 2024-re a termékenységi ráta 1,4-re csökkent, Skóciában pedig 1,3-ra. Az Európai Unió egészében sem sokkal kedvezőbb a helyzet: 2023-ban 1,4 élveszületés jutott átlagosan egy nőre, ami történelmi mélypontnak számít. A számok messze elmaradnak a helyettesítési szinttől, ami azt jelenti, hogy a kontinens népessége természetes úton már nem képes fenntartani önmagát.
Musk nem először kongatja a vészharangot. Saját életében is igyekszik példát mutatni - eddig legalább 14 gyermek apja -, emellett jelentős összegekkel támogatja a termékenységi kutatásokat. Állítása szerint a civilizációra leselkedő legnagyobb kockázat nem a klímaváltozás, hanem a népességcsökkenés. Az ENSZ adatai alátámasztják figyelmeztetését: világszerte több mint öt évtizede tart a termékenység visszaesése. Míg a hetvenes években még átlagosan öt gyermek született egy nőre, addig 2024-re ez az érték 2,2-re esett vissza.
A globális trendek alapján a világ népességének csupán harmadát adó országok és régiók érték el a 2,1-es helyettesítési szintet, míg igazán magas, 4,0 fölötti termékenységi mutatókat ma már csak a Szaharától délre fekvő Afrika egyes államaiban, valamint például Afganisztánban, Jemenben és Szudánban találni. Eközben Oroszország is demográfiai mélypontra került: 2024-ben mindössze 1,2 millió gyermek született, ami a legkevesebb 1999 óta, és a termékenységi ráta ott is mindössze 1,4 volt.
Musk szerint, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, nemcsak Európa, hanem a globális civilizáció alapjai is meginoghatnak. A népességcsökkenés ugyanis nemcsak a gazdasági növekedést és a munkaerőpiacot érinti, hanem hosszú távon az innovációs képességet, a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát és végső soron a társadalmak stabilitását is.
