Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) az utóbbi évtizedben úttörő szerepet vállalt a mesterséges időjárás-befolyásolás területén. A cél nem kevesebb, mint enyhíteni az ország egyik legsúlyosabb környezeti problémáját: a vízhiányt. A sivatagi éghajlatú állam évente kevesebb mint 100 milliméter csapadékot kap, így a természetes vízforrások hiánya évtizedek óta stratégiai kihívás. Erre válaszul az ország a felhővetés - vagyis a cloud seeding, felhőmagvasítás - technológiáját alkalmazza, amely sókristályok levegőbe juttatásával próbálja elősegíteni az esőfelhők kialakulását.
Alya Al Mazrouei, az Egyesült Arab Emírségek Esőfokozási Tudományos Kutatási Programjának (UAEREP) igazgatója a Financial Timesnak elmondta, hogy a felhővetés az ország klímaalkalmazkodási stratégiájának központi eleme. A programban részt vevő pilóták sóoldatot permeteznek bizonyos fajtájú felhőkbe, ezzel segítve a csapadékképződést. A művelet logisztikailag is jelentős: az EAE tíz pilótával és négy repülőgéppel működteti a rendszert, amelyek készenlétben állnak, hogy bármikor bevethetők legyenek, amikor az időjárási körülmények alkalmasak. "Amikor lehetőség adódik rá, nem hagyjuk ki" - fogalmazott Al Mazrouei.
A módszer azonban költséges és technológiailag is összetett. Egyetlen repülési óra mintegy 8000 dollárba kerül, és a műveletek évente nagyjából 1100 órát tesznek ki, ami közel 9 millió dolláros kiadást jelent. A kutatási program 22,5 millió dolláros befektetéssel támogatja a technológia fejlesztését, és a szakértők szerint az így előidézett eső évente akár 419 millió köbméterrel is növelheti az ország hasznosítható vízkészletét. Az Egyesült Arab Emírségek Nemzeti Meteorológiai Központja szerint ez a mennyiség jelentős lépést jelenthet a vízimport és a drága sótlanítási eljárások csökkentésében.
A tudományos közösség azonban megosztott. Míg egyes kutatók, köztük az arizonai Climate and Water Initiative szakértője, Orestes Morfin, a felhőmagvasítást "ígéretes kiegészítő eszköznek" tartják a vízgazdálkodásban, mások komoly aggályokat fogalmaznak meg. Kritikusai szerint az eljárás beavatkozik a természetes időjárási folyamatokba, ami hosszú távon kiszámíthatatlan következményekhez vezethet - például aszályok vagy árvizek felerősödéséhez a térség más részein. Emellett környezetvédők attól tartanak, hogy a használt vegyi anyagok, például a különböző sók és ezüst-jodid származékok, szennyezhetik a légkört és a talajvizet.
A mesterségesen előidézett eső - egyesek szerint - akár határokon átnyúló következményekkel is járhat, hiszen a légköri folyamatok nem állnak meg az országhatárokon. Ugyanakkor a globális vízhiány súlyosbodása miatt sok szakértő úgy véli, a jövőben egyre több ország lesz kénytelen a mesterséges csapadékképzés irányába fordulni.
