A Szamara Állami Egyetem kutatói új módszert dolgoztak ki annak meghatározására, hogy milyen mértékben járul hozzá a mesterséges intelligencia a szövegalkotás folyamatához. A Semiotic Studies folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a generatív AI megjelenése alapjaiban kérdőjelezi meg a hagyományos szerzői szerepfelfogást, különösen a tudományos publikációk világában.
A vizsgálat apropóját az adta, hogy a nemzetközi akadémiai gyakorlatban már előfordult: a ChatGPT-t társszerzőként, sőt egyes esetekben egyedüli szerzőként tüntették fel tudományos cikkekben. A kutatók a Web of Science és a Scopus adatbázisait átvizsgálva négy olyan publikációt azonosítottak, amelyben az AI szerepelt a szerzők között, köztük kettőt, ahol az egyetlen szerző volt. A Scopusban talált két további eset közül az egyikben később az AI-t a szerkesztői döntés nyomán törölték a szerzői listáról.
Így szivároghatnak be a tudományba értelmetlen kifejezések az AI miatt >>>
A szamarai csapat szerint az AI-val készült szövegek "hibrid természetűek", hiszen az ember nem csupán alkotóként, hanem kurátorként, szerkesztőként és értelmezőként is részt vesz a folyamatban. Natalia Maslenkova, a Szociológia és Kulturális Tanulmányok Tanszék docense kiemelte: a jövőben új szerzői modellek jelenhetnek meg, például az úgynevezett "megosztott" és "kevert" szerzőség, ahol az AI alkotótársként működik, de a tartalomért való végső felelősség továbbra is az emberi kutatót terheli.
A tanulmány az etikai kihívásokra is rámutatott. A kutatók szerint fennáll annak veszélye, hogy egyesek teljes egészében AI által generált szövegeket sajátjukként adnak le, anélkül hogy betöltenék a felelős szerző szerepét. Ez új típusú tudományos visszaélésekhez vezethet, különösen az oktatásban, a tudományos közegben és a médiában, ahol a tartalom hitelessége és a felelősség kérdése kulcsfontosságú.
A szamarai kutatók multidiszciplináris megközelítése jogi, filozófiai és szociokulturális szempontokat is figyelembe vett, és összekapcsolta a jelenlegi AI-alkalmazásokat az "megosztott" és "networked" szerzőség elméleteivel. Maslenkova úgy fogalmazott: az AI valójában "sztochasztikus (valószínűség számításra épülő, a statisztikai valószínűségen alapuló) papagáj", amely statisztikai minták alapján utánozza az emberi beszédet, és jelenlegi "szubjektivitása" társadalmi konstrukció, amely a fejlesztők és felhasználók kollektív munkáját tükrözi.
A kutatócsoport következő célja olyan irányelvek kidolgozása, amelyek biztosítják a generatív modellek átlátható és felelős alkalmazását a tudományos publikációkban és az oktatásban, valamint annak vizsgálata, hogyan változik a szerzőiség fogalmának társadalmi megítélése az AI egyre szélesebb körű elterjedésével.
