Az orosz Gamaleja Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet igazgatója, Alekszandr Gincburg bejelentése szerint néhány hónapon belül megkezdődhetnek az első klinikai kezelések egy úttörő jelentőségű, személyre szabott rákellenes vakcinával.
A mesterséges intelligencia segítségével fejlesztett mRNS-alapú készítmény a beteg saját genetikai adatai alapján kerül előállításra, célzottan felismerve és elpusztítva a rosszindulatú daganatokat. A vakcina bevezetésének kísérleti fázisa a moszkvai Hertsen Onkológiai Intézet és a Blokhin Rákkutató Központ együttműködésében fog zajlani, míg a gyártásért a Gamaleja Központ felel. A kezelések elsőként melanómás pácienseken kezdődnek meg, mivel ez a daganattípus jól reagál az immunrendszer aktiválására, különösen a citotoxikus limfociták által közvetített támadás révén.
A rák elleni vakcina működési elve a szervezet immunrendszerének célzott tréningjén alapul: az mRNS-molekulák olyan tumorspecifikus fehérjéket kódolnak, amelyeket a szervezet idegenként ismer fel, ezáltal immunválaszt generál. A technológia a Covid-19 járvány idején vált széles körben ismertté, azonban az onkológiai alkalmazás még ennél is bonyolultabb, hiszen minden egyes vakcinát az adott beteg egyedi tumorgenetikai profilja alapján kell összeállítani. Ennek megfelelően a kezelést nem lehet más páciensnél alkalmazni, és a fejlesztés különleges jogszabályi keretek között zajlik, amelyeket az orosz egészségügyi hatóságok idén vezettek be az egyedi terápiás eljárások szabályozására.
A projekt 2022 közepén indult, és már az állatkísérletek, valamint az emberi tesztelések első szakaszai is ígéretes eredményeket hoztak. Gincburg szerint a tumor genetikai vizsgálatától a személyre szabott vakcina elkészítéséig tartó folyamat mindössze egy hetet vesz igénybe, köszönhetően a mesterséges intelligenciával támogatott bioinformatikai elemzéseknek és automatizált gyártástechnológiáknak. A jelenleg melanómára fókuszáló kezelés mellett már zajlanak a kutatások más nehezen kezelhető daganattípusok, például a hasnyálmirigy-, vese-, illetve nem kissejtes tüdőrák ellen alkalmazható változatok kidolgozására is. Ez utóbbi különösen nagy jelentőségű, mivel világszerte ez az egyik leggyakoribb, egyben a legmagasabb halálozási arányú rosszindulatú daganattípus.
A fejlesztés nemzetközi érdeklődést is kiváltott: több külföldi orvosi kutatóintézet jelezte együttműködési szándékát, ami arra utal, hogy a Gamaleja Intézet újítása a globális onkológiai ellátás jövőjét is formálhatja.
