A krónikus obstruktív tüdőbetegség, ismertebb nevén COPD, világszerte több százmillió embert érint, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egyik vezető haláloknak számít. A betegség legnagyobb kihívása, hogy gyakran váratlan, gyors állapotromlások - úgynevezett exacerbációk - kísérik, amelyek nemcsak a betegek életminőségét rontják, hanem sok esetben kórházi kezelést, sőt életmentő beavatkozást is igényelnek. Ennek előrejelzése eddig komoly nehézséget jelentett az orvostudomány számára, de most a mesterséges intelligencia adhat új megoldást.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói holland és lengyel partnerekkel közösen dolgoznak egy olyan MI-modell kifejlesztésén, amely képes a COPD-s betegek állapotromlását még a tünetek megjelenése előtt jelezni. A hároméves kutatási program célja, hogy a klinikai gyakorlat számára olyan előrejelző rendszert hozzanak létre, amely a betegadatok, környezeti tényezők és élettani mérések együttes elemzésével felismeri a kockázatos állapotváltozásokat.
A projekt szakmai irányítását a PTE Gyógyszerésztudományi és Egészségtudományi Kara látja el, és a munkát a holland Groningeni Egyetemi Orvosi Központ, valamint a lengyel Łódzi Orvosi Egyetem kutatói támogatják. A fejlesztés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal HU-RIZONT programjának 390 millió forintos támogatásával valósul meg, amely a nemzetközi tudományos együttműködések és az alkalmazott MI-fejlesztések ösztönzését célozza.
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia a jövőben a tüdőgyógyászat egyik legfontosabb eszköze lehet. Az MI-modell képes lesz valós időben elemezni a betegek adatait, és korai figyelmeztetéseket küldeni az orvosoknak, ha a beteg állapotromlásának jelei mutatkoznak. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kezelést megelőző jelleggel, még a súlyos szövődmények kialakulása előtt módosítsák, ezzel csökkentve a kórházi kezelések számát és javítva a betegek életminőségét.
A projekt egyik különlegessége, hogy nem csupán az orvosi, hanem a környezeti tényezőket is figyelembe veszi. A kutatók szerint a levegőszennyezés, a hőmérséklet-ingadozás és a pollen-koncentráció mind szerepet játszhatnak a COPD-s betegek állapotában, ezért az MI-modell ezeket az adatokat is beépíti elemzéseibe. A cél egy olyan integrált, adaptív rendszer létrehozása, amely az egyéni kockázati tényezők alapján személyre szabott előrejelzéseket tud adni.
A pécsi kutatók bíznak abban, hogy a projekt végeredménye nemcsak a hazai egészségügyi rendszerben hoz majd áttörést, hanem nemzetközi szinten is alkalmazható lesz. A mesterséges intelligencia bevonása az orvosi döntéshozatalba a megelőző szemléletet erősíti, ami hosszú távon csökkentheti az egészségügyi kiadásokat és javíthatja a betegek túlélési esélyeit.
A PTE által vezetett fejlesztés jól példázza, hogyan találkozik az orvostudomány és az informatikai innováció a gyógyítás szolgálatában. Az MI-alapú előrejelző rendszerek a jövőben nemcsak a COPD kezelésében, hanem más krónikus betegségek - például a szív- és érrendszeri kórképek vagy a cukorbetegség - korai felismerésében is kulcsszerepet játszhatnak.
