Az Európai Bizottság legújabb közlekedési csomagja a kontinens gazdasági és technológiai megújulásának egyik kulcsdokumentuma lehet. Raffaele Fitto, kohézióért és reformokért felelős uniós biztos brüsszeli bejelentése szerint a terv két pillérre épül: egyrészt a nagysebességű vasúti hálózat bővítésére, másrészt a légi és vízi közlekedésben használt, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok előállításának és elterjesztésének ösztönzésére. A program célja, hogy a 2030-as évek közepére Európa mobilitási rendszere tisztábbá, gyorsabbá és versenyképesebbé váljon - csökkentve az energiafüggőséget és új iparági lehetőségeket teremtve.
A nagysebességű vasúti hálózat fejlesztése a kontinens gazdasági integrációját is új szintre emelheti. A Bizottság 2040-ig azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió legfontosabb városai között legalább óránként 200 kilométeres sebességű vasúti összeköttetés valósuljon meg. Ez nemcsak az utazási időt rövidítené, hanem a vasutat a rövid távú repülőjáratok valós alternatívájává is tenné, ezzel csökkentve a légi közlekedés környezeti terhelését. A tervek szerint a hálózat a már meglévő transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) épül, amelyet egységes uniós szabványok és engedélyezési folyamatok mentén fejlesztenének tovább.
A vasúti fejlesztések közvetlen gazdasági hatásai is jelentősek lehetnek. A gyorsabb és megbízhatóbb összeköttetések fellendíthetik a regionális gazdaságokat, elősegíthetik a munkaerő mobilitását, és új lendületet adhatnak az idegenforgalomnak. Emellett a nagysebességű pályák tehermentesítenék a hagyományos vasútvonalakat, amelyek így nagyobb kapacitást biztosíthatnának az áruszállítás és az éjszakai vonatok számára - ezzel a közlekedés energiahatékonysága és logisztikai rugalmassága is javulna.
A csomag másik pillére a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok piacának ösztönzése. Az Európai Bizottság célja, hogy 2035-re mintegy 20 millió tonna fenntartható üzemanyag álljon rendelkezésre, amihez körülbelül 100 milliárd eurónyi beruházás szükséges. Az uniós tervek a hidrogénalapú, szintetikus és bioüzemanyagok előállításának gyorsítását célozzák, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a légi és tengeri közlekedés szén-dioxid-mentesítésében.
Fitto szerint Európának a tiszta üzemanyagok termelésében is stratégiai önállóságra kell törekednie. A kontinens jelenleg jelentős mértékben függ a fosszilis energiahordozók importjától, miközben a globális energiaátmenet versenye egyre élesebb. A Bizottság ezért legalább 2 milliárd eurónyi beruházást irányoz elő a fenntartható üzemanyagok iparába 2027-ig. Ebből 300 millió eurót a hidrogénalapú technológiák támogatására, közel félmilliárd eurót a szintetikus repülőgép- és hajóüzemanyag-fejlesztésekre fordítanának, valamint több mint 130 millió eurót kutatásra és innovációra.
A 2025 végéig induló kísérleti projekt további 500 millió eurót mozgósítana szintetikus üzemanyagok fejlesztésére, amely Európát a globális technológiai élvonalba emelheti ezen a területen. A Bizottság egyúttal célul tűzte ki a nemzetközi partnerségek megerősítését is, hogy a világpiacon bővülő fenntartható üzemanyag-termelés megfeleljen az uniós környezetvédelmi és versenyképességi elvárásoknak.
