Az orosz nagykövetség bejelentette, hogy Alekszandr Darsiev orosz nagykövet kedden átadta Anna Paulina Luna republikánus kongresszusi képviselőnek a John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatos, nemrégiben feloldott szovjet dokumentumok másolatait. A diplomáciai lépés nemcsak történelmi, hanem politikai és technológiai szempontból is figyelemre méltó, hiszen Moszkva digitálisan archivált, nagyfelbontásban szkennelt és hitelesített állami dokumentumokat bocsátott az amerikai fél rendelkezésére - ez új fejezetet nyithat az amerikai-orosz adatmegosztási gyakorlatban.
Az orosz külképviselet közleménye szerint a most átadott anyagok a moszkvai állami levéltárakban őrzött, már deklasszifikált iratokból származnak, és részben olyan jelentéseket, diplomáciai feljegyzéseket tartalmaznak, amelyeket a Szovjetunió már 1963-ban, Kennedy temetésének idején is eljuttatott az Egyesült Államoknak. A 350 oldalas dosszié többek között a KGB korabeli értékeléseit, valamint a washingtoni szovjet nagykövetség és a moszkvai külügyminisztérium közötti kommunikációs anyagokat tartalmazza, amelyek az amerikai elnök meggyilkolása után születtek.
Luna a közösségi médiában megerősítette, hogy átvette a nyomtatott példányokat, és szakértői csoportja már másnap megkezdi az anyagok fordítását és elemzését. A képviselő elmondása szerint a dokumentumok feldolgozásában Jefferson Morley újságíró és történész segíti, aki korábban több könyvet is írt a Kennedy-merényletről és az amerikai hírszerző szolgálatok szerepéről. Morley bejelentette, hogy a fordítások és elemzések nyilvánosak lesznek, és minden fontos iratot kontextusba helyeznek, összevetve a most feltárt szovjet forrásokat az amerikai nyomozati anyagokkal.
A lépésnek politikai dimenziója is van: Luna az elmúlt hónapokban kampányt indított a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összes titkosított amerikai dokumentum nyilvánosságra hozatala érdekében. A képviselő megkérdőjelezte, hogy Lee Harvey Oswald valóban egyedül követte-e el a merényletet, és többször is hangoztatta, hogy a közvéleménynek joga van tudni a teljes igazságot.
Technológiai szempontból a dokumentumok átadása azért is jelentős, mert az orosz fél a levéltári digitalizáció legújabb módszereivel, mesterséges intelligencián alapuló szövegelemzési és hitelesítési eljárásokkal tette hozzáférhetővé az anyagokat. Az adatátadás az Egyesült Államok és Oroszország között ritka példája az együttműködésnek egy olyan időszakban, amikor a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok a legalacsonyabb szinten vannak az elmúlt évtizedekben.
Bár az iratok tényleges tartalma egyelőre nem ismert, elemzők szerint a mostani átadás inkább politikai és szimbolikus jelentőségű, mintsem új, sorsfordító bizonyítékokat tartalmazó esemény. Ugyanakkor a dokumentumok digitalizálása és a nyilvánosságra hozatal ígérete illeszkedik a globális trendbe, amely a kormányzati archívumok átláthatóbb, online elérhető kezelését sürgeti.
Az orosz levéltárakból származó Kennedy-anyagok megnyitása tehát nem csupán történelmi rejtélyt idéz újra napirendre, hanem geopolitikai és informatikai kérdéseket is felvet arról, miként kezelik a nagyhatalmak a múlt eseményeit a digitális korszakban.
