Egyéves kutatás-fejlesztési munka eredményeként a Mol olyan innovatív, szagmentes újrahasznosított műanyagokat alkotott meg, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg az autóipar és a csomagolóipar számára. A Tiszaújvárosban zajló fejlesztések célja nem csupán az újrahasznosítás hatékonyságának növelése, hanem az is, hogy a termékek megfeleljenek a legszigorúbb technológiai és minőségi követelményeknek.
Mint ismeretes, az autóiparban - különösen a járművek belső tereiben alkalmazott műanyagok esetében - szigorú szabályozás vonatkozik az illóanyagok tartalmára és a szaghatásokra. Ezek az anyagok ugyanis nemcsak az utastér komfortját befolyásolják, hanem az egészségügyi és környezeti előírásoknak is meg kell felelniük. A Mol fejlesztése során kiemelt figyelmet kapott a szagot okozó komponensek eltávolítása, valamint azok hatékony mérési módszereinek kidolgozása.
A cég közlése szerint többféle termékcsalád is kifejlesztésre került, köztük olyan kompaund keverékek, amelyek újrahasznosított műanyagot tartalmaznak, és polipropilén alapú megoldások, amelyek kiváló feldolgozhatóságot biztosítanak, például üvegszálas alkatrészekhez.
A Mol 2023 nyarán már el is indította az új szagmentes műanyag gyártását a tiszaújvárosi üzemben. Évi 5700-9900 tonna kapacitással készül az újrahasznosított anyag, amelynek már most van visszatérő autóipari felvevőpiaca: a szlovák Audia Plastic, amely az autógyártás egyik beszállítója. A Mol emellett tárgyalásokat folytat magyarországi partnerekkel is, hogy tovább bővítse az alkalmazási kört, különösen a csomagolóanyag-gyártásban.
A fejlesztés illeszkedik a Mol hosszú távú körforgásos gazdasági stratégiájába, amelynek célja, hogy minél több hulladék anyag kerüljön vissza az ipari körforgásba újrahasznosított alapanyagként. A projekt megvalósítását 91 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítette.
Bár a Mol Petrolkémia 2024-ben növelte nettó árbevételét - mintegy 509 milliárd forintra az előző évi 498 milliárdhoz képest -, üzleti tevékenysége továbbra is veszteséges maradt, 2023-hoz hasonlóan közel 38 milliárd forintos veszteséggel zárt. A most bevezetett technológia azonban hosszú távon piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóságot és minőséget kereső iparágakban, elsősorban az autó- és csomagolóiparban.
