A repülés jövője egyre inkább a fenntarthatóság irányába mutat - ebben vállal most úttörő szerepet a Pécsi Tudományegyetem (PTE), amely kutatóival egy nemzetközi projektben dolgozik a környezetbarát, szintetikus repülőgép-üzemanyag kifejlesztésén. A hároméves, Susgreen névre keresztelt kutatási program célja, hogy a kőolaj alapú üzemanyagokat zöldebb alternatívákkal váltsa fel, és ezzel érdemben csökkentse a légi közlekedés ökológiai lábnyomát.
A repülőgépipar az egyik legnehezebben dekarbonizálható ágazat, hiszen a nagy energiasűrűséget igénylő hajtóművek számára egyelőre korlátozottan elérhetők a fosszilis tüzelőanyagokat helyettesítő megoldások. A Susgreen projekt ennek a kihívásnak a kezelésére született: célja, hogy olyan szintetikus üzemanyagot fejlesszen, amely hosszú távon is fenntartható módon biztosítja a repülés energiaszükségletét. A kutatás kulcsa a hidrogén, amely a megfelelő előállítási módszerekkel nemcsak alacsony kibocsátású, hanem teljesen karbonsemleges energiahordozóvá válhat.
A PTE Hidrogén Központjában folyó vizsgálatok a hidrogén különböző formáinak és előállítási technológiáinak hatékonyságát elemzik. A probléma gyökere, hogy a ma használt hidrogén döntő része úgynevezett "szürke hidrogén", amelyet földgázból, jelentős szén-dioxid-kibocsátás mellett állítanak elő. A "zöld hidrogén" ezzel szemben megújuló energiaforrások - például nap- és szélenergia - segítségével, vízbontás útján készül, így gyakorlatilag nulla emisszióval jár. Európában azonban a zöld hidrogén aránya még mindig 5 százalék alatt van, ami jól mutatja, mennyire kezdeti fázisban jár ez a technológiai átállás.
A Susgreen program nemzetközi összefogással valósul meg: a Pécsi Tudományegyetem holland, görög, török és spanyol partnerekkel dolgozik együtt, az Amszterdami Egyetem vezetésével. A magyar részvételt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap közel 60 millió forintos támogatása segíti. A projekt célja, hogy a szintetikus üzemanyag-gyártásba minél több környezetbarát technológiát integráljon, és ezzel valóban fenntartható, ipari szinten is alkalmazható megoldást hozzon létre.
A fejlesztés nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is nagy jelentőségű. A repülőgépgyártók és légitársaságok egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy csökkentsék kibocsátásukat, miközben az európai uniós szabályozások is a "zöld átállás" irányába terelik a közlekedési ágazatokat. A szintetikus üzemanyagok elterjedése új iparágak megjelenését is ösztönözheti: a hidrogéntermelés, a megújuló energiafejlesztés és az energiatárolás területén is új beruházások indulhatnak.
A Pécsi Tudományegyetem részvétele a Susgreen projektben nem csupán tudományos, hanem stratégiai jelentőségű lépés. A kutatás révén Magyarország bekapcsolódik abba a technológiai versenybe, amely a következő évtizedekben meghatározhatja a repülés jövőjét.
