A csillagászati megfigyelések új fejezete nyílhatott meg az élet eredetének kutatásában, miután egy nemzetközi kutatócsoport az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) segítségével tizenhét komplex szerves molekulát (több mint öt atomot és legalább egy szénatomot tartalmazó vegyület, COM) azonosított egy fiatal csillag körül kialakulóban lévő bolygórendszerben. Az egyik legfontosabb felfedezés bizonyos prebiotikus vegyületek, mint például etilénglikol és glikolonitril - cukrok és aminosavak potenciális előanyagai - jelenlétét mutatta ki az Orion csillagképben, a körülbelül 1350 fényévre lévő V883 Orionis nevű protocsillag protoplanetáris korongjában. Ezek a molekulák olyan alapvető biokémiai építőelemek előanyagai, mint pl. a nukleotidok, melyek a DNS és RNS szerkezetét alkotják. A glikolonitril kimutatása különösen jelentős, mivel ez az aminosavak, a glicin és az alanin, valamint a nukleotidbázis adeninnak, a DNS-t és RNS-t alkotó négy bázis egyikének előanyaga. Bár e vegyületek már korábban is felbukkantak csillagközi térben, ez az első alkalom, hogy planetáris korongban - vagyis a bolygókeletkezés helyszínén - sikerült kimutatni őket.
A COM-ok felfedezése a V883 Orionis protoplanetáris korongjában segített megoldani egy régóta fennálló rejtélyt a csillagrendszerekben található szerves molekulák evolúciójával kapcsolatban.
A Max Planck Csillagászati Intézet kutatói, köztük Abubakar Fadul és Kamber Schwarz, valamint több neves amerikai egyetem munkatársai által végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy ezek a komplex molekulák nem csak a későbbi, bolygóképződési szakaszban alakulnak ki, hanem már a korai, protocsillag-fázisban is jelen lehetnek. Ugyanis egy hideg protocsillag fiatal csillaggá való átalakulását olyan fázis kíséri, amelyet intenzív lökéshullámok és sugárzás jellemez, ezek azonban megzavarják a korongban lévő gázt és port. Eddig úgy hitték, hogy ezek az erőszakos folyamatok elpusztítják a legtöbb komplex molekulát, amelyek a rendszer történetének nagyon korai szakaszában alakultak ki, így azokat újra kell "gyártani" a planetáris korongban. Az új eredmények szerint azonban a komplex szerves molekulák részben öröklődnek a csillagközi felhőkből, sőt, képesek túlélni a csillagfejlődés korai, megsemmisítő szakaszait is.
A kutatók által vizsgált csillagkörnyezet különösen alkalmas ilyen molekulák detektálására, mivel a fiatal V883 Orionis csillag még gázokat gyűjt be, és időszakos energia-kitörései felmelegítik a környező korongot. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy az ott rejtőző molekulák - például a glikolonitril vagy az etilén-glikol - a gázba kerülve rádiófrekvenciás sugárzást bocsássanak ki, amelyet az ALMA detektálni képes. Ez a módszer hasonlít a Naprendszer üstököseinek megfigyeléséhez, ahol a Nap közelébe érve a jéggé fagyott molekulák szublimálnak, így spektroszkópiai módszerekkel azonosíthatóvá válnak.
A felfedezés jelentőségét az is növeli, hogy a molekulák fejlődése nem elszigetelt eseményként, hanem fokozatos, rendszerszintű kémiai gazdagodásként értelmezhető, amely az intersztelláris felhőktől a teljesen kialakult bolygórendszerekig vezet. A kutatócsoport megállapításai szerint ez azt is jelenti, hogy a biológiai élet feltételeinek egyik legfontosabb eleme - a komplex szerves kémia - már azelőtt jelen van, hogy a bolygók kialakulnának. Ez a felismerés alapvető újragondolásra késztetheti az élet eredetével kapcsolatos elméleteket, és új lendületet adhat azoknak a vizsgálatoknak, amelyek célja az élet potenciális jeleinek keresése más bolygórendszerekben.
