Újabb technológiai óriás döntött úgy, hogy peren kívül rendezi jogvitáját az amerikai elnökkel: a YouTube 24,5 millió dollárt fizet Donald Trumpnak a 2020. január 6-i capitoliumi események utáni fióktilalma miatt indított per lezárásaként. A megállapodás a sorban harmadik ilyen egyezség, miután korábban a Meta és az X is hasonló lépésre kényszerült.
A videómegosztó platform 2020 elején tiltotta le Trump fiókját, nem sokkal azután, hogy támogatói megrohamozták a washingtoni törvényhozás épületét. Akkor a Facebook és a Twitter (X) is hasonló döntést hozott, arra hivatkozva, hogy az elnök hozzászólásai közvetlen veszélyt jelentettek a közbiztonságra. Trump ezt követően több fronton is jogi eljárást indított, noha szakértők többsége kezdetben úgy vélte, esélyei csekélyek.
Az év elején azonban a Meta 25 millió, az X pedig 10 millió dolláros megállapodással zárta le a pert, most pedig a Google tulajdonában álló YouTube is csatlakozott hozzájuk. A bírósági dokumentumok szerint a cég 22 millió dollárt utal a Trust for the National Mall nevű nonprofit szervezetnek, amely a Fehér Ház bővítését és a State Ballroom építését támogatja, további 2,5 millió dollárt pedig különböző felpereseknek, köztük a konzervatív American Conservative Unionnak.
Trump saját közösségi platformján, a 2022-ben indított Truth Socialon győzelemként értékelte a fejleményt. "A YouTube MEGHÁTRÁLT… Ez a HATALMAS győzelem bizonyítja, hogy a Big Tech cenzúrájának következményei vannak. Trump a szólásszabadságért harcolt, és NYERT!" - írta követőinek, majd arra buzdította őket, osszák meg bejegyzését, ha úgy gondolják, minden betiltott konzervatívnak kártérítés járna.
A mostani döntés egy szélesebb körű trend része, amelyben a nagy technológiai vállalatok óvatosabbá váltak Trump második elnöki ciklusa alatt. Az idei januári beiktatásán már ott volt Elon Musk, Mark Zuckerberg, Sundar Pichai, Tim Cook és Jeff Bezos is, jelezve, hogy a Szilícium-völgy vezetői új lapot kívánnak nyitni a Fehér Házzal fenntartott kapcsolatokban. Ezzel párhuzamosan több platform lazított tartalommoderálási politikáján, amit a republikánusok régóta a szólásszabadság megsértéseként kritizáltak.
A YouTube-lépés így egyszerre tükrözi a jogi nyomás és a politikai realitások hatását: a technológiai óriások immár nemcsak jogi kockázatként, hanem stratégiai kompromisszumként is kezelik a Trump-korszak örökségét.
