Az ukrajnai konfliktus és az Oroszországgal szembeni szankciók árthatnak az energiabiztonságnak és a gazdasági fejlődésnek egész Nyugat- és Közép-Európában - figyelmeztettek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzői. A megállapításokra akkor került sor, amikor az EU az Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának korlátozását fontolgatja.
Az IMF számára készített és a héten közzétett tanulmány szerint a politikai döntéshozók által az energiabiztonság megerősítése érdekében az ellenségeskedések kitörése és a Moszkvával szembeni kereskedelmi korlátozások óta hozott intézkedések "látványos sora" ellenére az energiaköltségek továbbra is magasak.
Európa alatt a dokumentum az Európai Uniót, az Egyesült Királyságot, Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot érti.
A jelentés szerzői által végzett szimulációk szerint az ukrajnai válság és az ebből eredő, Oroszországgal szembeni intézkedések középtávon "vegyes hatással" vannak az energiára.
A Moszkvától való energiafüggőség csökkentése az ellátás diverzifikálásával talán jobban felkészítette a kontinenst egy jövőbeli energiaellátási sokkra - áll a tanulmányban. Az EU növelte az Egyesült Államokból és Afrikából származó üzemanyag-vásárlásait, és saját energiatermelésének növelésén is dolgozik.
Az energiaellátási források bővülése és a fogyasztás bizonyos mértékű csökkenése ellenére azonban az árak továbbra is magasabbak, mint amilyenek a konfliktusmentes forgatókönyv szerint lennének - áll a tanulmányban.
Az ellenségeskedések "tartósan növelhetik az energiaárakat Európában, ami gyengítené az energiabiztonságot azáltal, hogy növelné az energiaköltségek GDP-n belüli arányát, és ezáltal a gazdasági tevékenységek érzékenyebbé válnak az energiaellátás esetleges zavaraira" - olvasható a dokumentumban.
2022-ben Európa az 1970-es évek óta a legsúlyosabb energiaválságot szenvedte el, amelyet az Oroszországgal szembeni szankciók váltottak ki. A villamos energia ára az év augusztusában megawattóránként 45 euróról 598 euróra ugrott. Az EU fokozatosan leállította az orosz szén felhasználását, és embargót rendelt el az országból származó tengeri olajra, 90%-kal csökkentve az importot. Eközben Oroszország részesedése az EU gázimportjában a 2021-es 41%-ról 2023-ra 15%-ra csökkent. Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti az összes fennmaradó orosz fosszilis tüzelőanyag-behozatalt.
Moszkva azonban a cseppfolyósított földgáz (LNG) vezető szállítójává vált a blokknak, tavaly az import 16%-át tette ki. Az EU jelenleg az orosz cseppfolyósított földgáz behozatalának betiltását fontolgatja a 14. korlátozások részeként.
A javasolt intézkedések megakadályoznák, hogy az uniós országok újraexportálhassák az orosz cseppfolyósított földgázt, de nem vezetnének teljes tilalomhoz.
Moszkva szerint az orosz cseppfolyósított földgázzal szembeni bármilyen korlátozás - az ország energiapiacokról való kiszorítására irányuló erőfeszítésekkel együtt - csak magasabb gázárakat eredményezne az uniós fogyasztók számára.
A masszív nyugati szankciók kampányának 2022-es elindítása óta Moszkva energiaexportjának nagy részét Ázsiába, elsősorban Kínába és Indiába irányította át.
