A Tesla részvényesei elsöprő többséggel hagyták jóvá Elon Musk vezérigazgató példátlan, akár 1000 milliárd dollárra rúgó kompenzációs csomagját, amely a következő évtizedben léphet életbe, ha a vállalat eléri a kitűzött pénzügyi és technológiai célokat. A megállapodás szerint Musk 12 különböző részvénytranzakcióban összesen mintegy 423,7 millió Tesla-részvényhez juthat, amennyiben a cég eléri többek között a 20 millió elektromos jármű éves kiszállítását, egymillió robotaxi üzembe helyezését, 400 milliárd dolláros EBITDA-t és 8,5 billió dolláros piaci kapitalizációt.
Robyn Denholm, a Tesla igazgatótanácsának elnöke a szavazás előtt figyelmeztette a részvényeseket, hogy a csomag elutasítása veszélybe sodorhatja Musk "idejét, tehetségét és vízióját", amely nélkül a vállalat nem lenne képes fenntartani innovációs lendületét. A vezetés szerint a juttatási konstrukció nemcsak Muskot tartja hosszú távon a Teslánál, hanem az érdekeit is a befektetők céljaival hangolja össze.
A részvényesek több mint 75 százaléka támogatta a javaslatot, ám a döntés komoly vitákat váltott ki a nemzetközi pénzügyi körökben. Norvégia állami vagyonalapja - amely a világ legnagyobb szuverén befektetési alapja és egyben az egyik legnagyobb Tesla-részvényes - nyíltan ellenezte a tervet. Az indoklás szerint a juttatás túlzott mértékben hígítaná a részvényesi értéket, növelné a vállalat "kulcsszemély-függőségét", és kérdéseket vetne fel az igazgatótanács függetlenségével kapcsolatban.
Musk a kritikákat szokásához híven élesen utasította vissza. A közösségi médiában "vállalati terroristáknak" nevezte azokat az elemzőket és tanácsadókat, akik ellenezték a csomagot, míg az amerikai részvényesi tanácsadó szervezeteket, az Institutional Shareholder Servicest és a Glass Lewist "abszurdnak" és "ostobának" titulálta. A Tesla-vezér szerint az ellenzők valójában a technológiai fejlődés ellen dolgoznak, és nem értik, milyen hosszú távú célokat szolgál a program.
A Musk-párti befektetők úgy látják, hogy a fizetési csomag egyértelmű üzenet a globális technológiai piac számára: a Tesla nem egyszerű autógyártó, hanem egy mesterséges intelligenciára, robotikára és autonóm mobilitásra építő, jövőorientált technológiai konglomerátum. A cég az elmúlt években jelentős erőforrásokat fordított saját fejlesztésű AI-rendszereire, önvezető szoftvereire és humanoid robotprogramjára, amelyek a jövőben akár új iparágakat is formálhatnak.
A vállalatirányítási szakértők ezzel szemben attól tartanak, hogy a döntés veszélyes precedenst teremt: ha a világ egyik legnagyobb tőzsdei vállalatánál ekkora összegeket lehet egyetlen vezetőhöz kötni, az alááshatja a részvényesi kontrollt és torzíthatja a vállalati döntéshozatalt. Az ellenzők szerint a gigászi jutalom nemcsak a Tesla, hanem az egész technológiai szektor hatalmi szerkezetét is átrendezheti.
Elon Musk jelenleg a világ leggazdagabb embere, vagyonát a Forbes 487,5 milliárd dollárra becsüli. A most elfogadott csomaggal a részesedése a Teslában akár 29 százalékra is nőhet a jelenlegi 15 százalékról, ha minden cél teljesül. Amennyiben a kitűzött pénzügyi és technológiai mérföldkövek elmaradnak, Musk juttatása drasztikusan csökkenhet.
