Franciaország fontos lépést tett a nagy amerikai technológiai vállalatokat érintő digitális adó emelésében: a nemzetgyűlés kedden megszavazta, hogy a jelenlegi 3 százalékról 6 százalékra nőjön a Google-t, az Apple-t, a Metát és az Amazont is érintő adókulcs. A döntés jelentős geopolitikai visszhangot váltott ki, miközben Párizs igyekszik egyensúlyozni az európai digitális szuverenitás céljai és a Washingtonnal való gazdasági kapcsolatok megőrzése között.
A jogszabály-módosítás még nem végleges: a jövő évi költségvetésről szóló végszavazás és a Szenátus jóváhagyása még hátravan. Mindezek ellenére a lépés előrevetíti Franciaország határozottabb szerepvállalását az európai digitális szabályozás élén, miközben az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolatokban újabb konfliktus körvonalazódik. A törvényalkotók eredetileg jóval radikálisabb, 15 százalékos adóemelést javasoltak, válaszként Donald Trump egykori amerikai elnök vámfenyegetéseire, ám a kormányzat - élén Roland Lescure gazdasági miniszterrel - végül visszalépésre ösztönözte a parlamentet. Lescure arra figyelmeztetett, hogy a túlzott adóemelés aránytalan amerikai válaszlépésekhez vezethet, ami a francia gazdaság széles szegmenseire jelentene kockázatot.
A mostani kompromisszumos javaslat a francia kis- és középvállalatok védelmére is törekszik: a bevételi küszöböt 750 millió euróról 2 milliárd euróra emelnék, így a szabályozás lényegében kizárólag a globális technológiai szereplőket érintené. Ez ugyanakkor tovább növeli az amerikai vállalatok aggodalmait és diplomáciai érzékenységét. John Murphy, az amerikai Kereskedelmi Kamara nemzetközi ügyekért felelős alelnöke arra figyelmeztetett, hogy az új szabályozás célzottan az USA cégeire irányul, ami Washington részéről elkerülhetetlenül megtorló lépéseket eredményezhet. A francia iparági szereplők is óvatosak: több exportorientált ágazat attól tart, hogy egy kereskedelmi konfliktus láncreakciót indítana el, ami a hazai gazdaságot is sújthatja.
Az ügy újabb fejezete annak a régóta húzódó vitának, amelyben az Európai Unió és az Egyesült Államok eltérően látja a digitális piacok szabályozását. Brüsszel az utóbbi években olyan jogszabályokat vezetett be, mint a Digital Markets Act és a Digital Services Act, amelyek célja a technológiai monopóliumok kordában tartása és az online piac tisztán tartása. Washington viszont rendre diszkriminatívnak minősíti ezeket az intézkedéseket, amelyeket gyakran az amerikai vállalatok ellen irányuló lépéseknek tekint.
A francia kormány hangsúlyozza, hogy az adó nem politikai fegyver, hanem igazságosabb piacszabályozási eszköz, amely biztosítja, hogy a digitális óriáscégek a helyi gazdaságokban keletkező bevételeik után méltányos részt vállaljanak a közteherviselésből. "A cél soha nem az Egyesült Államok megsértése volt" - fogalmazott Charles Sitzenstuhl, Emmanuel Macron pártjának képviselője a parlamenti vita során, jelezve, hogy Franciaország továbbra is elkötelezett a transzatlanti együttműködés mellett.
A következő hetek döntik el, hogy a digitalizációból fakadó globális hatalmi verseny egyik újabb frontvonalává válik-e a francia digitális adó, vagy sikerül-e Párizsnak úgy érvényesítenie gazdasági érdekeit, hogy közben elkerüli az Egyesült Államokkal való kereskedelmi összecsapást. Az viszont már most látható, hogy Európa egyre határozottabban készül a digitális korszak geopolitikai kihívásaira - még akkor is, ha ez a világ legnagyobb technológiai vállalataival való konfliktus kockázatával jár.
