Az Egyesült Államokban működő több mint ötezer adatközpont az ország digitális gazdaságának gerince, mégis egyre több kutató figyelmeztet arra, hogy ezek a létesítmények komoly, eddig alig vizsgált közegészségügyi kockázatot hordoznak. Az energiaigényes adatközpontok - amelyek az mesterséges intelligencia (AI) és a felhőalapú szolgáltatások rohamos terjedését szolgálják ki - olyan mennyiségű szennyező anyagot bocsátanak ki, amely már ma is iparágakat meghaladó mértékben terheli a környezetet. A szakértők szerint a dízelüzemű tartalékgenerátorokból származó kibocsátások évente mintegy 1300 korai halálesethez járulhatnak hozzá az Egyesült Államokban, a kapcsolódó egészségügyi és gazdasági költségek pedig elérhetik a 20 milliárd dollárt.
Az adatközpontok működésének egyik alapfeltétele a folyamatos energiaellátás. A "nulla szolgáltatáskiesés" elvét biztosító háttérgenerátorok többsége dízelmotorral működik, amelyek működés közben finomrészecskéket, nitrogén-oxidokat és más mérgező vegyületeket bocsátanak ki. Ezek a mikroszkopikus részecskék könnyedén átlépik a megye- és államhatárokat, és a tüdőbe jutva asztmát, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, sőt daganatos elváltozásokat is okozhatnak. A Caltech és a Harvard Egyetem kutatói szerint a kibocsátások legmagasabb szintje ott mérhető, ahol az adatközpontok sűrűn csoportosulnak - például Észak-Virginiában, az úgynevezett "Data Center Alley" régióban, valamint Nyugat-Virginiában.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy ezek a központok hatalmas energiafogyasztók: egyetlen nagyvállalati nyelvi modell (például a Meta rendszerei) betanítása akkora energiamennyiséget igényel, mint tízezer autóút Los Angeles és New York között. Egyetlen adatközpont pedig annyi áramot használhat el, mint egy kisebb város.
Forrás: Data Center Map
A Harvard Egyetem közegészségügyi professzora, Francesca Dominici szerint a társadalom még mindig alig ismeri fel, mekkora hatással vannak ezek a létesítmények az emberi egészségre és a környező közösségekre. Mint hangsúlyozta: "Ahogy az úgynevezett hyperscale adatközpontok egyre több energiát igényelnek, elengedhetetlen, hogy az energiapolitikai és technológiai vitákban a közegészségügyi következmények is hangsúlyt kapjanak - ez a téma jelenleg szinte teljesen hiányzik a diskurzusból."
Az utóbbi években a hőhullámok idején több adatközpont is egyszerre indította be dízelgenerátorait, hogy tehermentesítse az elektromos hálózatot. Ezek az úgynevezett "load shedding" események hirtelen, magas szintű légszennyezést okoznak, ami rövid időn belül veszélyezteti a helyi lakosságot. Bár a közvetlen hatások elsősorban az adatközpontok közelében élőket érintik, a szennyezés más államokba is átterjed. A Caltech mérései szerint az észak-virginiai kibocsátások hatása elér Maryland, Nyugat-Virginia, Pennsylvania, New York, New Jersey, Delaware és Washington D.C. térségét is - vagyis a probléma messze túlnő azon a régión, ahol keletkezik.
Egy másik paradoxon, hogy a leginkább érintett közösségek gyakran nem részesülnek az adatközpontok gazdasági előnyeiből. A nyugat-virginiai megyék például, ahol a szennyezés jelentős része keletkezik, nem az adatközpontok otthonai - ezek ugyanis a szomszédos Virginiában találhatók, miközben az áramellátást sokszor széntüzelésű erőművekből biztosítják. A kutatók szerint így a környezeti terhek aránytalanul hárulnak olyan területekre, amelyek sem adóbevételben, sem munkahelyteremtésben nem profitálnak az adatgazdaság fellendüléséből.
Az elemzések szerint az adatközpontok már 2023-ban az Egyesült Államok teljes áramfogyasztásának mintegy négy százalékát tették ki, és évente 105 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért voltak felelősek. A fogyasztott energia több mint fele fosszilis forrásból származott. A Kaliforniai Kapor Foundation jelentése szerint az állam technológiai központjai - különösen Santa Clara környéke - egybeesnek azokkal a régiókkal, ahol a lakosság már eleve rosszabb egészségi mutatókkal rendelkezik. Bár ez nem jelenti közvetlen oksági kapcsolatot, a kutatók szerint az adatközpontok jellemzően olyan ipari területekre települnek, ahol a környezet már eleve szennyezett.
A jövő kilátásai aggasztóak: ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2030-ra az adatközpont-ipar légszennyezésének közegészségügyi hatása meghaladhatja az amerikai acélgyártásét, és megközelítheti Kalifornia összes gépjárművének kibocsátását. Ráadásul a levegőszennyezés csak az egyik veszély. Amin Al-Habaibeh, a Nottinghami Trent Egyetem professzora szerint az adatközpontok hőszigethatást keltenek, valamint vízellátási gondokat is okozhatnak. A szerverek hűtése hatalmas mennyiségű vizet igényel, és ha a létesítmények nyitott vízhűtéses rendszereket használnak, az komoly terhelést róhat a helyi vízkészletekre. Zárt, körforgásos rendszerek és esővíz-hasznosítás enyhíthetné ugyan a problémát, de ezek alkalmazása még nem általános.
