A világ leggazdagabb embere és az Egyesült Államok volt, majd újraválasztott elnöke közötti nyilvános ellentét most az űripar jövőjét is érintheti. Donald Trump és Elon Musk konfliktusa ugyanis már nemcsak a közösségi médiában zajlik, hanem valódi hatással lehet a SpaceX és az amerikai kormány közötti milliárdos szerződésekre is - így akár a NASA holdprogramjára és az űrállomás működésére is.
A konfliktus igazán június 5-én csúcsosodott ki, amikor Trump a saját közösségi platformján, a Truth Socialon azt írta:
"A legegyszerűbb módja a költségvetési megtakarításnak, milliárdokat spórolva, ha megszüntetjük Elon állami támogatásait és szerződéseit. Mindig is meglepett, hogy Biden nem tette ezt meg!"
Nem sokkal később Musk az X-en (korábban Twitter) válaszolt:
"Az elnök szerződésmegszüntetésről szóló kijelentései miatt a @SpaceX megkezdi a Dragon űrhajók leszerelését."
Bár ezt a posztot Musk később törölte, a nyilatkozat felvillantotta, mennyire sebezhető Amerika űrprogramja, ha egy politikai vagy üzleti vita ilyen gyors következményekkel járhat.
A SpaceX mára megkerülhetetlenné vált az amerikai űr- és védelmi iparban. A 2010 óta szolgálatban lévő Falcon 9 rakéta mára közel 500 sikeres küldetést hajtott végre, a Dragon űrhajó pedig rendszeresen szállít asztronautákat és ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
2024-ben a Falcon Heavy elindította a NASA Europa Clipper szondáját a Jupiter egyik holdja felé, és 2027-ben szintén a SpaceX rakétája viszi majd a Nancy Grace Roman űrteleszkópot az űrbe.
A NASA mellett a Pentagon is fontos partner: idén áprilisban az amerikai űrhaderő 5,9 milliárd dollár értékű szerződést kötött a SpaceX-szel, amely immár a hadsereg első számú rakétaindító szolgáltatója. Emellett több mint 50 katonai egység használja a Starlink műholdas internetet.
"22 milliárd dollárnyi kormányzati szerződésünk van. Megdolgoztunk érte, mi adtuk a legjobb ajánlatot, mi nyertünk" - mondta Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke egy korábbi élő panelbeszélgetésen.
Ráadásul a Boeing és a Blue Origin egyelőre nem jelentenek valódi konkurenciát. A Boeing Starlinerje kudarcba fulladt: az első repülés után két űrhajós, Butch Wilmore és Suni Williams nyolc hónapra ragadt az ISS-en egy nyolcnaposra tervezett küldetés során. A Jeff Bezos-féle Blue Origin szintén csak egy részben sikeres orbitális kilövést tudott felmutatni 2025 januárjában, és jelenleg leginkább turisztikai célú, szuborbitális repülésekkel foglalkozik.
Trump és Musk konfliktusa nem újkeletű, de most először vált az állami és üzleti szerződések jövője is túszává ennek a vitának. Az elnök májusban még Musk közeli szövetségesét, Jared Isaacmant jelölte NASA-vezetőnek, majd néhány nappal később visszavonta a jelölést - ez sokak szerint a szakítás első jele volt.
A politikai és gazdasági realitások azonban visszafoghatják a személyes ellentétek következményeit. A SpaceX befektetői és ügyfelei, valamint a kaliforniai, texasi és floridai kongresszusi képviselők, ahol a cég jelentős jelenléttel bír, minden bizonnyal igyekeznek hűteni a kedélyeket.
Az, hogy egy poszt vagy egy nyilatkozat megrengetheti az amerikai űripar stabilitását, figyelmeztetés. A Trump-Musk viszony alakulása nemcsak a két férfi egójáról szól - hanem emberek ezreinek munkájáról, milliárdok sorsáról és az emberiség jövőbeli űrbéli terveiről. Az űr- és védelmi szektor csak remélheti, hogy a szereplők az üzleti érdekek és nem a hirtelen indulatok vezérlik majd.
